hu Magyar de Deutsch
  • Írta: Pintér Gábor (gabi123)
  • Kategória: Videokártya Cikkek
  • Találatok: 9923

Kipróbáltuk: GeForce GTX 550 Ti -- bestbuy vagy bukás?

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

 

Bevezető

Hosszú idő telt a HD 5750 és HD 5770 megjelenése óta. A két juniper chipre épülő kártya közvetlen ellenlábassal a Geforce GTS 450 megjelenéséig nem találkozott. Bár a GTS 450 nálunk mutatott produkciója meggyőző volt, mindazonáltal, ahogy a jól ismert mondás felújított változata tartja: nem lehet egy kártyával két lovat megütni. A Geforce GTX 550 Ti feladata viszonylag egyszerűnek mondható, hiszen egy közel másfél éves terméket kell lenyomnia -- ezen a piacon ez már egy "emberöltőnyi" idő --, ebből kifolyólag a HD 6850-el vetjük össze a teljesítményét.  Kétségtelen, hogy a piac ebben a szegmensben már most erősen túltelített. A zavart tovább fokozza a HD 6790 megjelenése, de a pletykák szerint hamarosan megérkezik a GTX 560 (igen, Ti jelzés nélkül) is. Vásárló legyen a talpán, aki most teljesen kiigazodik a jelenlegi kínálaton...

NVIDIA GeForce GTX 550 Ti

Technológia és a gerillamarketing

A jelek szerint az NVIDIA a "fontolva haladás" útjára lépett, hiszen több új szériás grafikus kártyát minimális változtatásokkal készített el. A jelentősebb fejlesztések helyett a kaliforniai vállalat kisebb-nagyobb marketing trükkökbe kezdett.

Anno a GeForce3 család egyik csúcskategóriás modellje kapta meg elsőként a Titanium megkülönböztető jelzést. A "Ti" azóta, mondhatni egyet jelentett a kompromisszum nélküli teljesítménnyel, a kiváló ár/érték aránnyal.

Az újdonság GF116-os GPU-ra alapoz, amely a korábban bemutatott GF106 ráncfelvarrott variánsa. Négy darab SM blokkból épül fel, egy SM-en belül pedig ugyanúgy 48 CUDA mag dolgozik, azaz összesen 192 darab CUDA core. Változatlan a 32 darab a textúrázó egység, a három darab ROP-blokk és három 64-bites memóriablokk, illetőleg az alapterület (240 mm2) és a tranzisztorszám (1,17 milliárd) is. A grafikus processzor alapterületét tekintve látható, hogy nem alaptalan az összevetés az AMDBarts chipjével.

Változatlan a DirectCompute 5.0, a PhysX, a CUDA, DirectX 11, a stereoscopic 3D technológia megléte, akárcsak Dolby TrueHD és DTS-HD Master Audio jelátvitel HDMI-n keresztül.

Van is, meg nincs is 1 GB

Az előd esetében (GTS 450) a gyártási kihozatal növelése érdekében 8 raszterizáló egységet deaktiváltak, de cikkünk főszereplőjén már egy teljes értékű GPU üzemel. Itt rögtön egy komoly problémával szembesültek a fejlesztők, -- illetőleg az eladásokért és marketingért felelős részleg. A konkurencia felhozatalát tekintve 768 MB videomemória már ebben a szegmensben is nagyon rossz fényt vetít egy kártyára.  


A CUDA-Z alkalmazás: balra a GTS 450, jobbra a GTX 550 Ti.

A GTX 550 Ti memóriái hat darab 32-bites csatornán csatlakoznak a GPU-hoz, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy hat darab memóriachip alkalmazására van szükség. Az optimális kihasználtság és a terhelés egyenletes elosztása érdekében minden memóriavezérlőnél azonos méretű – esetünkben 128 MB-os - chipeket érdemes felhasználni. Könnyen kiszámolható, hogy így "csak" egy 768 MB-os kártya születne. Mivel az NVIDIA ragaszkodott az 1 GB-os értékhez, ezért vegyesen 128 MB-os és 256 MB-os chipeket alkalmazott. Utóbbi chipekhez csak egy memóriavezérlőn keresztül fér hozzá a GPU (a három helyett) így a sávszélesség a harmadára esett. A további szóismétlések elkerülése végett érdemes megtekinteni a lenti ábrákat.


GF116


Forrás: anadtech

Természetesen egészen addig nincs probléma, amíg a videomemória igény nem lépi át a "bűvös határt", a 768 MB-ot. A kellemetlen meglepetések akkor kezdődnek, amikor a "maradék" 256 MB VRAM is felhasználásra kerül, mert a maga 32832 MB/s sávszélességével inkább egyfajta koloncnak tekinthető. Az ilyenkor fellépő lassuló, ingadozó teljesítmény garantáltan rontja  játékélményt.

NVIDIA GeForce GTX 550 Ti

A fenti okból kifolyólag mi azt tanácsoljuk Olvasóinknak, hogy a Geforce GTX 550 Ti kártyát magas felbontásban, játékok alatt "fokozott figyelemmel" használják, főként ha azok VRAM igénye magasnak tekinthető. A problémát ellenben nem érdemes túlmisztifikálni.  Egy ilyen szintű grafikus processzorból valószínűleg előbb fogy el kraft, semhogy korlátozó tényezővé váljon közel 1 GB VRAM.

 


 

GIGABYTE GV-N550OC-1GI

A kártya a GIGABYTE-nál szokásos kék nyomtatott áramkörre épül, mérete nem túl nagy: 4,2 cm magas; 22,3 cm hosszú és 13,6 cm széles, így csak a legapróbb házakban fordulhat az elő, hogy trükközni kell a beszereléssel.  A GF116 alapú GPU-t egy hagyományosan kiképzett alumínium borda hűti, inkább a rajta lévő ventilátor az érdekes, mivel 10 centiméter átmérőjű, és a lapátjai is egyedi kialakításúak.

     

A  GV-N550OC-1GI egy Ultra Durable modell, azaz a NYÁK-on minőségi alapanyagokkal találkozunk, maga a PCB pedig több rezet tartalmaz. A fenti jellemzők az alábbi előnyöket biztosítják egy mezei GTX 550-hez képest:

  • GPU hőmérséklete átlagosan 5-10 %-kal alacsonyabb
  • Túlhajtási hajlandóság átlagosan 10-30 %-kal kedvezőbb
  • Energiaveszteség átlagosan 10-30 %-kal alacsonyabb

A GV-N550OC-1GI tápellátása egy darab 6-tűs PCI Express tápcsatlakozóval történik, és természetesen SLI csatit is találunk a NYÁK tetején. A kimeneteket tekintve nem kell semmi eget rengetőre számítani, a két darab Dual-link DVI mellett egy mini HDMI (1.4a) áll a felhasználó rendelkezésére.

A GTX 550-ről már tudjuk, hogy a memóriavezérlő és a memória mennyisége elég érdekes kérdés a kártya kapcsán, a vezérlő 192 bites, ezért a GIGABYTE kihangsúlyozza, hogy a termékre minőségi GDDR5 lapkák kerülnek, melyek tartalékkal is tudnak szolgálni. A GIGABYTE egész egyszerűen nem is adott ki referencia órajeles változatot a GTX 550 Ti-ből, jelenleg egyetlen modelljük van, ez pedig GV-N550OC-1GI, melyen a GPU 900 helyett 970 MHz-en, a shaderek 1800 helyett 1940 MHz-en, meg a memórialapkák 4100 helyett 4200 MHz-en szaladgálnak.

     

ASUS ENGTX550 Ti DC TOP/DI/1GD5

Az ASUS GTX 550 Ti-re sem lehet azt mondani, hogy még sohasem láttunk hasonlót. A fekete nyomtatott áramkör 24 cm hosszú és 14 cm magas, a GPU-n a már régről ismert DirectCU hűtés dohog, jobban mondva a rajta lévő ventilátor forog. Számtalanszor elmeséltük már, hogy a DirectCU hűtés azért jó, mert ahogy a nevéből is kiderül, a bordát átszövő hőcsövek megjelennek a borda talpán, és közvetlenül érintkeznek a hűtendő lapka felületével.

Érdekességként lehet említeni a termék tápellátását is, mely Super Alloy Power névre hallgat. A Super Alloy Power technológia egy speciális ötvözetű vezérlést használ a nagy teljesítmény leadására hivatott komponensekhez, mely a gyári adat szerint 15 %-kal nagyobb teljesítményt, 35 °C-os működési hőmérsékletet és 2,5× hosszabb élettartamot ígér. A tápellátás az ASUS kártyáján is 6-tűs PCI Express tápcsatlakozóval történik, és természetesen az ENGTX550 Ti DC TOP is SLI-be köthető.

     

A kimeneteknél érdekes módon az ASUS az egyik dual-link DVI-t sima VGA (dSub) csatlakozóra cserélte, a másik DVI megmaradt, a HDMI 1.4a pedig esetében a hagyományos méretű. Mivel TOP verzióról van szó, már sejthető, hogy az ASUS is gyári órajel-növelést hajtott végre az NVIDIA által javasolt referencia értékekhez képest. A GPU órajelét 900-ról 975 MHz-re, a shaderek frekvenciáját 1800-ról 1950 MHz-re növelték, érdekes módon a GDDR5 lapkákat érintetlenül hagyták. Manuálisan persze ezeket tovább növelhetjük, és kellő tudás birtokában a Voltage Tweak lehetőséget is igénybe vehetjük, azaz a feszültségértékeken is emelhetünk.

 


 

Tesztkonfigurációnk a következő elemeket tartalmazta:

  • Alaplap:
    • GIGABYTE GA-EX58-UD4P (BIOS: F13)
  • Processzor:
    • Intel Core i7 920 2,66 GHz @ 3,6 GHz (200×18)
  • Processzorhűtő:
    • Scythe Ninja 2 Rev B
  • Memória:
    • Kingston HyperX T1 1600 MHz 9-9-9-24 2 × 2 GB 1,65 V
  • Háttértárak:
    • Kingston SSD Now V Series 64 GB SATA2 (SNV425-S2/64)
    • Samsung 320 GB SATA2 (HD322HJ)
  • Videokártyák: 
    • GeForce GTX 550 (GIGABYTE GV-N550OC-1GI alapórajelen)
    • GeForce GTX 550 OC1 (GIGABYTE GV-N550OC-1GI gyári OC órajelen)
    • GeForce GTX 550 OC2 (ASUS ENGTX550 Ti DC gyári OC órajelen) 
    • ATI Radeon HD 6850 (AMD referencia kártya)
  • Tápegység: Xigmatek NRP-HC1501 1500 W
  • Szoftverkörnyezet:
    • Windows 7 RTM 64 bit Ultimate HUN + frissítések
    • Intel INF 9.1.1.1019
    • NVIDIA GeForce 267.59 WHQL x64
    • AMD Catalyst 11.2 WHQL ×64 + AMD Media Codec Package (AVIVO) 
    • Realtek HD Audio 2.58 Driver
  • Megjelenítő: ASUS 24T1 TV Monitor

Tesztkonfiguráció beállításai:

          

  Core i7 920 @ 3600 MHz + Kingston HyperX T1 1600 MHz CL8 + GIGABYTE GA-EX58-UD4P

     

A kártyák referencia órajelen

     

GIGABYTE GTX 550 Ti GV-N550OC és ASUS ENTGTX550 Ti DC TOP

Grafikus meghajtó-programok alkalmazása:

Mielőtt ismertetnénk a tesztek eredményeit, tisztáznunk kell, hogyan végeztük el azokat. A szintetikus mérések esetén (3DMark11, 3DMark Vantage /PhysX kikapcsolva/, Unigine Heaven Benchmark) sem a GeForce driver, sem a Catalyst beállításait nem piszkáltunk, minden a gyári konfiguráció szerint futott. A szintetikus mérések után a játékokhoz azonban mindkét meghajtó esetén manuálisan bekapcsoltuk a 16×-os anizotropikus szűrést, mivel számos alkalmazás esetén a programból erre nincs lehetőség, ennek jelenlétét viszont szükségesnek éreztük a mérésekhez.

Fogyasztás és melegedés mérése:

Az ellenfeleket alávetettük fogyasztási és melegedési méréseknek is. A kártyák étvágyát egy wattmérővel vizslattuk úgy, hogy terheletlen fogyasztásnak a Windows alatt nyugalmi állapotban mutatott értékét jegyeztük fel, terhelésnél ezúttal Blu-ray és Furmark futtatással vizsgáltuk meg a rendszereket. Az összes mérés során igyekeztünk egy hozzávetőleges átlagot képezni a látott adatokból, de mivel ezek nem laboratóriumi körülmények között elvégzett mérések, ezért csak tájékoztató jellegűek. A hőmérsékleti értékek, a terheltségi szintek és a ventilátorok fordulatszámainak figyelésére az Afterburner 2.0.1-t használtuk, a monitorozást egy rövid nyugalmi állapot után a FurMark-os terhelési fázis alatt végeztük, majd hagytuk a kártyákat visszahűlni.

A konfigurációkban dolgozó kártyák órajeleinek, hőmérsékletadatinak, terhelésének és a ventilátorok fordulatszámának vizsgálata:

GIGABYTE GTX 550 Ti GV-N550OC

 ASUS ENTGTX550 Ti DC TOP

AMD Radeon HD 6850

 

A tesztben használt alkalmazások listája:

  • CPU-Z 1.56
  • GPU-Z 0.5.2
  • FurMark 1.8.2
  • 3Dmark Vantage 1.0.2
  • 3DMark11 1.1
  • Unigine Heaven Benchmark 2.1
  • Cyberlink MediaEspresso 6.5
  • FRAMBUFFER Benchmark Tool 0.33
  • Crysis Warhead 1.1
  • Far Cry 2 1.03
  • Alien versus Predator Benchmark Tool 1.03
  • F1 2010 1.1
  • S.T.A.L.K.E.R. - Call of Pripyat Benchmark 1.6.00
  • Battlefield - Bad Company 1.2
  • Tom Clancy's HawX 2 demo benchmark b_v1.04
  • Metro 2033 Benchmark Tool 1.02

Teszteredmények:

Vélemény

Kicsit keserű a szájíz a GeForce GTX 550 Ti kapcsán. Ha megnézzük a táblázatok eredményeit, annyira nem tűnnek gyengének az FPS értékek és a pontszámok, főleg ha azt nézzük, hogy egy HD 6850-et tudtunk ellenfélnek hozni ellene. A kártya fogyasztása viszonylag jó, terheletlen állapotban és alacsony terhelésnél képes a HD 6850 alá menni, kemény terhelés alatt viszont pár wattal tovább nyúlik az étvágya, ettől eltekintve nem tragikus a helyzet. Persze nem véletlenül alakult ez így, érték kurtítások a GF116 magot. Egész pontosan inkább a memóriavezérlő és a memórialapkák viszonya az érdekes, ahogy arról már a cikk elején értekeztünk. Van 768 MB valódi GDDR5 memóriánk, és marketing okokból még 256 MB "mutatóba". Nyilván kicsit szigorúan fogalmaztunk, és a felhasználók nagy többségre semmilyen hátrányát nem fogja érezni ennek a manővernek, de igazából előnyét se.

Mi a magunk részéről nem igazán kedveljük az efféle trükközéseket. Ettől eltekintve a GeForce GTX 550 Ti nem egy rossz kártya, bár a Ti jelzés erős túlzás a nevében. Nem eszik túl sokat, technikailag modern és naprakész, egy kedvező árral akár még kelendő is lehetne. A kedvező ár azonban jelenleg nem igazán adott. Habár az AMD Radeon HD 6850 nem a közvetlen ellenfele, árban nincsenek túl messze egymástól. A GeForce GTX 550 Ti alap kiadása valahonnan 33 000 Ft tájékáról indul, Radeon HD 6850-et pedig körülbelül 39 000 Ft-ért szerezhetünk be magunknak. Ezt a 6000 Ft-ot még talán le is lehetne nyelni. Viszont a GIGABYTE GV-N550OC-1GI 37 000 Ft-ért, az ASUS ENGTX550 DC TOP pedig 42 000 Ft-ért kelleti magát, amire a legfinomabban csak annyit lehet mondani, hogy sok.

 

Nyilván a megemelt órajeleknek köszönhetően kapunk bizonyos százalékú többlet teljesítményt, de ez nem lehet annyi, hogy elég legyen a HD 6850 ellen (azt a pár címet kivéve, ahol a GeForce-ok hagyományosan erősek), akkor pedig miért fizetnénk közel annyit, netán többet érte? Érzésünk szerint a GeForce GTX 550 Ti egy picit erőltetett lépés az NVIDIA részéről, megint elővették a jóöreg trükközést, amit ráadásul sikerült magas áron is kínálni. Mi a GeForce GTX 550 Ti-t a jelenlegi vételárán nem tudjuk nyugodt szívvel ajánlani, akkor már inkább egy GeForce GTX 460, vagy picivel drágábban egy HD 6850 legyen a választottunk. Ha meg nem sietünk, várjuk meg, mit tud majd a Radeon HD 6790!

Cikkünkhöz fórumunkban szólhattok hozzá!

A GIGABYTE GV-N550OC-1GI videokártyát a GIGABYTE hazai képviseletétől, az ASUS ENGTX550 Ti DC TOP-ot pedig az ASUS hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, köszönjük!

A cikket írta: med1on és gabi123

 


 

A cikkben szereplő állandó tesztkomponenseinkért az alábbi támogatóinknak jár köszönet:

  • Írta: Pintér Gábor (gabi123)
  • Kategória: Videokártya Cikkek
  • Találatok: 7669

ATI Radeon HD 6850 és CFX -- nevében zavar, magjában erő

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

 

Bevezetés

Kétségtelen, hogy az AMD számára videokártyák piacán a GF104 chip és az arra épülő GTX 460 kártyák okozzák a legnagyobb gondot. Korábbi cikkünkben már részletesen kifejtettük a grafikus processzor paramétereit, emiatt ebbe most nem mennénk bele. Összefoglalva a Cypress és a GF104 több ponton hasonlóságot mutat (méret, fogyasztás), így az AMD mozgástere erősen beszűkült a középkategóriában. A probléma megoldása  - nem meglepő módon - mai cikkünk főszereplőire vár.

Biztosra vehető, hogy az új sorozat számozása némi kavarodást fog okozni a számítástechnika világában kevésbé jártas olvasóink fejében. Arra is nagyobb összeggel mernénk fogadni, hogy sokan nem értenek egyet az üdvöskék elnevezéseivel. A miértekre két választ találtunk: az AMD - marketing okokból - igen erősen ragaszkodik az 50-es és a 70-es jelzéskehez, illetőleg a HD 5700 sorozat egy átnevezés után HD 6700 köntösben reinkarnálódik. Abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy a cikk írásának idején kiszivárgott némi információ a HD 6000 sorozatú grafikus kártyák jövőképéről. Amint az a lentebb látható, a nagyobb tűzijáték jövőre csúszott át, de a felsőkategóriás kártyák még idén befutnak.

 


 

Barts - az AMD-nek a méret a lényeg?

Röviden: igen. Bővebben kifejtve valószínűsíthető, hogy a Barts fejlesztésénél kiemelt figyelmet kapott a lapka mérete. A GPU a TSMC 40 nm-es csíkszélességű gyártástechnológiájával készül, 1,7 milliárd tranzisztorból áll, alapterülete pedig 255 négyzetmilliméter lett, vagyis a bevezető oldalon megfogalmazott probléma részben megoldódott. A mérnökök az optimalizáció jegyében elvetették a dupla pontosságú lebegőpontos feldolgozás támogatását, de ez egy játékra tervezett, középkategóriás grafikus processzor esetében nem nagy érvágás. A Barts a Redwood chipben található memóriavezérlőt kapta meg, ami megközelítőleg fele akkora, mint a Cypress vezérlője. A dolog árnyoldala, hogy ez az órajel rovására ment és egy esetleges túlhajtás során korlátozó tényezőnek bizonyulhat az 5 GHz-re hitelesített, 0,4 ns-os GDDR5 memóriákon.

A HD 6870 és a HD 5870 grafikus kártya viszonyát tekintve: a Barts gyakorlatilag 25%-al kisebb, mint a Cypress, de csak 7%-al lassabb, tehát a második számú processzorgyártó ismét "nagyot" húzott elő a bűvészkalapból.

Kicsit közelebbről szemügyre véve a lapkát újdonságként hat a két darab shader blokk önálló Ultra-Threading Dispatch Processzora, ami a GPU-ban található részegységek magasabb fokú kihasználtságában segíthet. A Barts új - hetedik generációs - tesszellátor egysége alacsonyabb tesszellációs szinten (jelenleg a játékokban főleg ez fordul elő) nagyfokú előrelépést mutat, ellenben magasabb terhelésnél látható, hogy az Unigine Heaven továbbra is az NVIDIA játszótere marad.

Pozitívum, hogy a HD 6000 sorozat ismét előrelépést mutat a képminőség terén. Az anizotropikus szűrés még több mintavételezésből dolgozik, ennek köszönhetően szinte észrevehetetlen átmeneteket hoz létre. Az élsimítás terén is történtek változások, az újdonság a morfológikus algoritmus megvalósítása. Nem teljesen újkeletű dologról van szó, hiszen a konzoloknál már alkalmazzák az eljárást. Az AMD szerint az MLAA nem igényel túl sok számítási időt, takarékosan bánik a memória sávszélességgel, de a képminőség valamivel gyengébb, mint a SuperSampling alapú élsimítás (SSAA) esetén.

A Barts HDMI 1.4a, DisplayPort 1.2, UVD3  - MVC, MPEG-2 DivX / XviD formátum - támogatással rendelkezik, ami  jó előjel a későbbiekben megjelenő alsóbb kategóriás HTPC kártyákra nézve.

A HDMI 1.4 és az 1.4a között a különbség  a két új 3D formátum megjelenése volt, az új sorozat most már ezek megjelenítésére is lehetőséget biztosít.  

A DisplayPort 1.2-es verziója kétszer akkora sávszélességgel üzemel, mint elődje. Egy úgynevezett MST (Multi-Stream Transport) "hub" segítségével egy kimenet több monitor meghajtására képes, vagyis a HD 6800 sorozat tagjai akár hat kijelzőt is tudnak kezelni.

Az UVD3 számára már nem ismeretlen a VP8-as kodek hardveres gyorsítása, bár nem valószínű, hogy erre rövid időn belül égető szükség lenne, azonban idővel mindenképpen hasznos lehet.

Az AMD a HD3D révén végre törlesztette adósságát. A megvalósítás hasonlít az NVIDIA 3D Vision technológiára: 3D-s filmek, játékok, alkalmazások támogatása az erre a célre fejlesztett szemüveg használatával.

 

 

 




 

 

Amikor az ASUS Radeon HD 6850-e megérkezett, a doboz láttán nem igen kaptunk a szívünkhöz, hiszen a szokásos "darkos", fekete-barna színvilágban tündökölt, a belénk égett grafikával. Ha nem lenne alulra írva az EAH6850, lehet hogy tudomást sem vennék arról, hogy mi is került a kezünkbe. Persze nincs ezzel baj, a dobozon vajmi kevés múlik, inkább legyen 1000 Ft-tal olcsóbb a termék, minthogy minden egyes szériához új kartonokat tervezzenek, és ezt velünk fizetessék meg végül. Szóval kibontottuk a dobozt, benne az igényes fekete papírboxok és térválasztók figyelnek, szintén úgy, ahogy megszoktuk.

Gyorsan félre is dobtuk a "sallangot", és a kártyát kezdtük el kibontani a zacskóból. A művelet végeztével azt tűnt fel, hogy továbbra sincs bennünk "HD 6850 érzés". Ennek nagyon egyszerű oka van. A neten jópár fotót láttunk a referenciamodellről, de az ASUS megoldása egyáltalán nem ilyen, hiszen ahogy neve is mutatja, ismét a DirectCU hűtőmegoldást használta fel a gyártó, és száműzte az ATI referencia megoldását. Ezzel a manőverrel valószínűleg nem járunk rosszul, hiszen a DirectCU az előző kártyákon már bizonyított, a hasonlóság következtében viszont akár azt is hihettük volna, hogy egy GeForce GTX 460-nal vagy egy GTS 450-nel van dolgunk.

      

Persze a hűtő műanyag borításán lévő csíkozás bordó és nem zöld, ahogy a GeForce-ok esetében, ezzel igyekszik szeparálni az ASUS, azonban ettől még furcsa, hogy szinte ugyanolyan kártyák érkeznek hozzánk külsőre, holott teljesen más modellekről van szó. Egy szó mint száz, szóval a látványt tekintve elmaradt a katarzis, dehát nem a külsővel kell bizonyítani, hanem a teljesítménnyel. A DirectCU hűtőről nem beszélünk, hiszen korábbi cikkeinkben elég alaposan kiveséztük, felidézni itt és itt lehet a leírtakat.

A nyomtatott áramkör az ASUS-ra mostanában jellemző matt fekete színű, hossza 24,3 cm, úgyhogy a kártya nem mondható túl nagynak, emberi méretű házba gond nélkül beszerelhető. A tápellátáshoz mindössze egy darab PCI Express tápcsatlakozóra lesz szükség, és a kimenetkínálattal sem nagyon lesz gondunk, hiszen a két darab dual-link DVI mellett a natív HDMI és a DisplayPort is rendelkezésre áll a mai kor követelményeinek megfelelően. Természetesen a NYÁK tetejéről a CrossFireX csatlakozó sem hiányzik, erre majd szükségünk is  lesz a teszt során.

A működési frekvenciákat tekintve az ASUS némileg eltért a referenciától, bár ez a módosítás most abba a kategóriába esik, ami a jelentéktelen nevet viseli, ugyanis a GPU 775 MHz helyett 790 MHz-en működik, a RAM-ok maradtak 4000 MHz-en.

GIGABYTE GV-R685D5-1GD

A GIGABYTE HD 6850-e sem referencia alapokon nyugszik, saját megoldásról van szó, ám ő is igen ismerős küllemben érkezett a szerkesztőségbe. A gyártó mostanában egy robotszemet ábrázoló kék dobozzal hódít, mely viszonylag szolid, csúnyának nem mondanánk. Belül a kártya mellett a szokásos kiegészítőket (tápkábel, DVI-dsub átalakító, lemez) találjuk, csakúgy mint az ASUS EAH6850 esetében.

     

A kék nyomtatott áramkör az ASUS-val megegyező hosszúságú, azaz 24,3 cm, ez arra enged következtetni, hogy ugyan saját NYÁK-ról van szó, az mindkét gyártó esetén az ATI-AMD tervei alapján készül. A GPU-n a Windforce 2x Anti-Turbulence Cooling csücsül, hasonlóval már találkoztunk HD 5870 SOC-n, bár azon több hőcső dolgozik. Ez is két darab 8 cm-es ventilátorral operáló darab, melyek speciális szögben vannak megdöntve a kedvezőbb légáramlás elérésének érdekében.

     

A légkavarók alatt egy középes nagyságú, közepesen sűrűn lamellázott alumínium borda terül el, két hőcsővel közrefogva. A borda alján lévő talpkialakítás nem csak a GPU-ra, hanem a RAM-okra is ráfekszik. A tápellátásért értelemszerűen itt is egy darab hat tűs PCI Express tápcsatlakozó felel, és a CrossFireX csatlakozó megléte is kötelező, használni is fogjuk hamarosan. A kimeneteket tekintve ugyanaz a repect, mint az EAH6850-nél, két darab dual-link DVI, natív (aranyozott!) HDMI és egy DisplayPort képezi a palettát. A kártya az üzemfrekvenciákat tekintve a gyári ajánlást szerint működik, azaz 775/4000 MHz-es (GPU/RAM) értékekkel.

 


 

Tesztkonfigurációnk a következő elemeket tartalmazta:

  • Alaplap:
    • GIGABYTE GA-EX58-UD4P (BIOS: F13)
  • Processzor:
    • Intel Core i7 920 2,66 GHz @ 3,6 GHz (200×18)
  • Processzorhűtő:
    • Scythe Ninja 2 Rev B
  • Memória:
    • Kingston HyperX T1 1600 MHz 9-9-9-24 2 × 2 GB 1,65 V
  • Háttértárak:
    • Kingston SSD Now V Series 64 GB SATA2 (SNV425-S2/64)
    • Samsung 320 GB SATA2 (HD322HJ)
  • Videokártyák: 
    • GeForce GTS 450 (ASUS ENGTS 450 DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTS 450 SLI (ASUS ENGTS450 DirectCU + ENGTS450 TOP DirectCu)
    • GeForce GTX 260 192 SP (Palit GTX PCI-E 896 MB DDR3 TV out 2 DVI)
    • GeForce GTX 460 (ASUS ENGTX460 TOP DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 460 (GIGABYTE GV-N460OC-1GI 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 465 (ASUS ENGTX465 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 465 SLI (2 × ASUS ENGTX465 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 470 (ASUS ENGTX470 1280 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 470 SLI (2 × ASUS ENGTX470 1280 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 480 (ASUS ENGTX480 1536 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 480 SLI (ASUS ENGTX480 1536 MB + GIGABYTE GTX480 1536 MB)
    • ATI Radeon HD 5750 (PowerColor AX5750 1GBD5-H 1024 GB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5770 (ASUS EAH5770 CUcore 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5830 (ASUS EAH5830 DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5830 CrossFireX (ASUS EAH5830 DCU + GIGABYTE HD 5830 UDV)
    • ATI Radeon HD 5850 (ASUS EAH5850 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5850 CrossfireX (2 × ASUS EAH5850 1024 MB)
    • ATI Radeon HD 5870 (ASUS EAH5870 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5870 CrossfireX (ASUS EAH5870 + GIGABYTE HD 5870)
    • ATI Radeon HD 6850 (ASUS EAH6850 DirectCU 1024 MB)
    • ATI Radeon HD 6850 CrossFire (EAH6850 DirectCU + GIGABYTE GV-R685D5-1GD)
  • Tápegység: Xigmatek NRP-HC1501 1500 W
  • Szoftverkörnyezet:
    • Windows 7 RTM 64 bit Ultimate HUN
    • Intel INF 9.1.1.1019
    • NVIDIA GeForce 257.21 WHQL x64
    • NVIDIA GeForce 258.96 WHQL x64 - GTX 460 és GTX 460 SLI
    • NVIDAI GeForce 260.63 beta x64 - GTS 450 és GTS 450 SLI
    • ATI Catalyst 10.6 WHQL x64
    • ATI Catalyst 10.9 WHQL x64 - HD 5770 és HD 5750
    • ATI Calatyst 10.10c Hotfix x64 - HD 6850 és HD 6850 CF
    • Realtek HD Audio 2.51 Driver
  • Megjelenítő: ASUS 24T1 TV Monitor

 

     

Core i7 920 @ 3600 MHz + Kingston HyperX T1 1600 MHz CL8 + GIGABYTE GA-EX58-UD4P

ASUS EAH6850 DirectCU

A kártyák jellemzésénél már említettük, hogy az ASUS +15 MHz-es tuningot ezközölt az EAH6850 DirectCU GPU-ján. A teszt idejére ezt visszavettük az eredeti 775 MHz-re.

ASUS EAH6850 DirectCU + GIGABYTE GV-R685D5-1GD

Grafikus meghajtó-programok alkalmazása:

Mielőtt ismertetnénk a tesztek eredményeit, tisztáznunk kell, hogyan végeztük el azokat. A szintetikus mérések esetén (3DMark Vantage /PhysX kikapcsolva/, Unigine Heaven Benchmark, MediaShow Ultra) sem a GeForce driver, sem a Catalyst beállításait nem piszkáltunk, minden a gyári konfiguráció szerint futott. A szintetikus mérések után a játékokhoz azonban mindkét meghajtó esetén manuálisan bekapcsoltuk a 16×-os anizotropikus szűrést, mivel számos alkalmazás esetén a programból erre nincs lehetőség, ennek jelenlétét viszont szükségesnek éreztük a mérésekhez.

Fogyasztás és melegedés mérése:

A cikk minden résztvevőjét alávetettük fogyasztási és melegedési méréseknek is. A kártyák étvágyát egy wattmérővel vizslattuk úgy, hogy terheletlen fogyasztásnak a Windows alatt nyugalmi állapotban mutatott értékét jegyeztük fel, terhelésre pedig a FurMark 1.8.2 beépített mérőmodulját használtuk úgy, hogy 5 percig futtattuk a programot benchmark módban a legagresszívebb beállításokkal. SLI vagy CrossFireX rendszer esetén értelemszerűen a duál GPU módban indítottuk a szoftvert. Mindkét állapotban igyekeztünk egy hozzávetőleges átlagot képezni a látott adatokból. A hőmérsékleti értékek, a terheltségi szintek és a ventilátorok fordulatszámainak figyelésére az Afterburner 2.0.0-t használtuk, a monitorozást egy rövid nyugalmi állapot után a FurMark-os terhelési fázis alatt végeztük, majd hagytuk a kártyákat visszahűlni.

Ahogy látható, elég kellemesre sikeredett a HD 6850 fogyasztása, ilyen téren már az előző szérián sem nagyon lehetett fogást találni. A HD 6850-nel dolgozó teljes rendszer üresjáratban 122 W-ot evett, ami 44 W-tal kevesebb a HD 5850-nél, és csak 9 W-tal több egy HD 5770-nél. Ugyanez terhelve 217 W-ra kúszott fel, ami továbbra is szép, hiszen  81 W-tal kevesebb egy HD 5850-nél, és csak 6 W-tal több, mintha egy HD 5770 lenne. Összességében tehát elmondható, hogy az új kártyák fogyasztása tovább javult, méghozzá jelentős mértékben, az AMD ilyen téren a lehető legjobb úton jár.

A kártyák hőmérsékletadatinak, terhelésének és a ventilátorok fordulatszámának vizsgálata:

ASUS EAH6850 DirectCU

Ahogy a grafikonból kiolvasható, a DirectCU a HD 6850-nel is könnyedén bánik el, terhelés nélkül 35 fok körül mozog a GPU, terhelés alatt pedig mindössze 67 fokra kúszott fel, miközben a ventilátor a maximális fordulatszám 33%-án forgott.

GIGABYTE GV-R685D5-1GD

Úgy tűnik, a GIGABYTE kétventilátoros megoldása még az ASUS-féle DirectCU-nál is egy kicsivel jobban végzi a munkáját. Igaz, terhelve két fokkal melegebb GPU-hőmérsékletet mutatott a program, de terhelés alatt csak 60 fokig kúszott fel.

ASUS EAH6850 DirectCU + GIGABYTE GV-R685D5-1GD

CrossFireX üzemmódban valamiért csak az EAH6850 GPU hőmérsékletét jelezte a program, ami ezúttal 11 fokkal volt melegebb az egykártyás használatnál, ami bőven jó, főleg ha azt nézzük, hogy a CrossFire-nél a két kártya közvetlenül egymás mellett dolgozott.

Összefoglaló specifikációs táblázat:

 


 

 

A szokásos menetrendünk szerint haladva a teszteket a szintetikus mérésekkel kezdjük, azon belül is a 3DMark Vantage az első a sorban.

Az idők folyamán igen vaskosra hízott grafikonok jó lehetőséget adnak arra, hogy a HD 6850-et sok más kártyával össze tudjuk hasonlítani. Egy HD 6850 a teljes pontszámot tekintve gyorsabb, mint a GTX 460 és a GTX 465, az viszont érdekes, hogy a HD 5830-tól és a HD 5850-től kikap. Párban a GTX 460 SLI-től elmaradnak, viszont a HD 5830 CF-et le tudják gyűrni.

Kíváncsian vártuk, mit mutat a Heaven Benchmark, hiszen a program segítségével támpontot kaphatunk a tesszellációs teljesítményről is. El is nyerte a HD 6850 tetszését, egykártyás módban a HD 5830-nál és a HD 5850-nél gyorsabb volt, és nem sokkal maradt el a HD 5870-től. A GeForce-okkal viszont továbbra se bírnak elbánni a Radeonok azonos kategórián belül, a GTX 465 és a GTX 460 is jóval előrébb jár. A CrossFireX hasonló produkcióra volt képes. 

Kíváncsiak voltunk, vajon videó enkódolásban számít-e jelenleg a friss UVD motor. Nos, a jelek szerint nem, legalábbis a MediaShow Ultrának nem nyerte el a tetszését, talán majd egy frissebb verzióval javul a helyzet.

 


 

 

A továbbiakban áttérünk a játékokra, ezen az oldalon két régebbi FPS-sel és egy friss címmel indítunk!

Bizony a Crysis már szép kort megélt, ám még mindig képes gondot jelenteni a legújabb kártyáknak is. A HD 6850 nem megy rosszul, egy hajszálnyival gyorsabb a HD 5850-nél, éppen csak elmarad a GTX 460-tól, a GTX 465-öt viszont legyűri. CrossFireX-ben a két kártya a kisebbik felbontáson gyorsabb, mint a HD 5870 CF, és FULL HD-ben sem marad el sokkal, ugyanez igaz rá a GTX 465-höz viszonyítva is.

Ha van Crysis, akkor mellette mindig megtalálhatjuk a Far Cry 2-t is. Ez tetszett az újdonságnak, ugyanis ha csak 1 FPS-sel is, de lenyomta a HD 5870-et, és maximum ennyivel marad el a GTX 465-től, de a GTX 460-nal szemben esélytelen. A CF szépen skálázódik, a HD 5870 CF-et és a GTX 465 SLI-t mindkét esetben sikerült lenyomni, de a GTX 460 nem hagyta magát.

Mafia II-es mérésből még nincs akkora adatbázisunk, de a korábbi középkategóriás kártyákhoz tudunk viszonyítani. A helyzet az, hogy ezek a modellek nem igazán ellenfelei a HD 6850-nek, a kisebbik felbontáson FPS-re annyit megy, mint egy GTS 450 SLI, és 1920×1080-ban is csak 3 FPS-sel marad el tőle. A CrossFireX rendszer mindkét felbontáson célegyenesnyi távolságból néz vissza a többiekre.

 


 

Ezen az oldalon további három játékkal folytatjuk az eredményeket! 

A Just Cause 2 sem szerepel túl régi óta tesztjeinkben, így ebben a grafikonban is a korábbi középkategóriás kártyák szerepelnek. A helyzet még durvább, mint a Mafia II-nél volt. A HD 6850 még két GTS 450-nél is jóval gyorsabb, így nem meglepő, hogy a CF más dimenziókban utazik.

A HawX lassan végleg elöregszik a második rész érkezését kövezően, de egyelőre még tesztalkalmazásaink táborát erősíti. Nagyon szereti is a HD 6850, ugyanis elég elképesztő eredményeket produkált. Az összes egymagos Radeon-t lenyomta, de még a HD 5830 CF-nél is gyorsabb tudott lenne egymaga. A sors fintora, hogy még ez a bravúr sem volt elég a GTX 460 elleni győzelemhez, a ellenlábasok közül csak a GTX 465-öt sikerült befogni, bár két darab GTS 450 sem bírt el a friss Radeonnal. A HD 6850 CF szépen teljesít, a HD 5870 CF-et és a GTX 465 SLI-t üti, a GTX 460 SLI továbbra sincs meg.

A Battleforge már valamicskét ismer a DX11-es tarsolyból is, ám valahogy mégsem nyerte el a HD 6850 tetszését, ugyanis 1680×1050-ben kikap, FULL HD-ban pedig döntetlent ér el a HD 5850-hez képest, emellett a GTX 465-től és a GTX 460-tól is elmarad. Párt alkotva kicsit javul a helyzet, ott a HD 5850 CF megvan.

 


 

A sort két DirectX 11-el kapcsolatot ápoló játékkal folytatjuk!

Vizsgáljuk meg a S.TA.L.K.E.R.-t először a kisebbik felbontáson! Vannak jó, és kevésbé jó hírek. Először sikerült megvernie a GTX 460-at, de azt tudtuk korábbról, hogy ebben a játékban a kellemes GeForce valamiért önmagához képest gyengébben szerepel. Ezt alátámasztja az is, hogy a GTX 465-öt már nem sikerült befogni, és bizony ezúttal a HD 5850-től is kikap. A HD 6850 CF körülbelül azonos sebességet tud a HD 5850 CF-fel, két 5870-től egyértelműen elmarad, az SLI rendszerekhez képest viszont ő is nagyon szépen szerepel. 

Lássuk, változik-e a helyzet, és ha igen, hogyan, 1920×1080-ra kapcsolva. Nos, nem igazán. A HD 5850 továbbra is gyorsabb egy kicsivel nála, de a kétkártyás módot tekintve legalább felé billen a mérleg a HD 5850 CF-hez viszonyítva.

A nyomasztó S.T.A.L.K.E.R. után egy kis pihentető Dirt 2 következett, ám ez a szusszanás a HD 6850-re nem igazán vonatkozott, ugyanis kárára nőtt a szakadék a HD 5850-hez képest, és majdnem sikerült lesüllyednie a HD 5830 szintjére, a komolyabb GeForce-ok ellen sincs esélye. A CrossFireX kicsit javít a helyzeten, a kisebbik felbontáson gyorsabb, a nagyobbikon pedig ugyanolyan gyors, mint a HD 5850 CF.

 


 

A tesztek utolsó oldalára érkeztünk, két ismerős játék mellett beiktattuk a HawX 2 demójának mérőalkalmazását is.

Az Alienekkel való küzdelem a kártyákat sem szokta kímélni, így örömmel nyugtáztuk, hogy a HD 6850 megint nagyot alkotott. A kisebbik felbontáson a GTX 465 mellett az összes egykártyás Radeon rendszert lesöpri, és FPS-re azonosat produkál a GTX 460-nal. Erre a mutatványra 1920×1080-ban is képes, annyi különbséggel, hogy itt 1 FPS-sel kikap a GTX 460-tól, de ez még így is nagyon szép. Ráadásként a HD 6850 CF is tündököl. Az összes Radeon alapú rendszert eliminálja, és az SLI-k táborából csak a GTX 460 SLI tudja legyűrni. Szép!

Battlefield: Bad Company 2 alatt árnyaltabb a kép. A jó hír az, hogy a kisebbik felbontáson gyorsabb, a nagyobbikon egyformán erős a GTX 460-nal, ezáltal legyőzi a GTX 465-öt, viszont családon belül nem tud elbánni a HD 5850-nel. A HD 6850 CF javít, a HD 5850 CF-et mindkét esetben lenyomja. 1680×1050-ben egyformát megy a HD 5870 CF-fel és csak 2 FPS-sel marad el a GTX 460 SLI-től, még 1920×1080-ban megfordul a helyzet, itt a GTX 460 SLI-vel hoz egy szintet, és a HD 5870 CF-től marad el 3 FPS-sel.

Befejezésként itt a beígért HawX. A grafikon kicsit üres, ennek az az oka, hogy most először iktattuk be ezt a programot, így az új Radeonon kívül sajnos egyelőre nem tudunk más eredménnyel szolgálni. A teszt érdekessége hogy alig van különbség a két felbontás között átlag FPS-számban, holott a maximum FPS a kisebbik felbontáson 80, a nagyobbikon pedig 61 volt. A mérés további tanulsága, hogy a CrossFireX jelen állás szerint nem működik megfelelően.

 


 

Már csak az az aprócska feladat van hátra, hogy ítéletet hirdessünk az ATI Radeon HD 6850 felett. Az AMD már a HD 5000 sorozattal is magasra tette a mércét, amit az NVIDIAcsak hellyel-közzel, és jelentős késésekkel tudott lekövetni. Aztán valahogy összefaragták a GF104 magra épülő GeForce GTX 460-at, ami jelenleg is a legvonzóbb Fermi kártya, és ezt bizony az AMD sem hagyhatta válasz nélkül.

A HD 6000 sorozat nem egy teljesen új architektúra, inkább az előző család finomítása, igen jó hatékonysággal. A technológia leírásban már elemeztünk a Barts tulajdonságait, a mérnökök sikeresen csiszolták tovább a gyémántot, a HD 6850 hűvös, és teljesítményéhez mérten alig fogyaszt valamit, úgyhogy ilyen téren semmilyen kritikával nem lehet illetni. Azonban még ezeknél is fontosabb dolog a teljesítmény. A HD 6850-et részletesen összehasonlítani csak a HD 5850-hez van értelme, több okból. Bár akad néhány alkalom, amikor a kártya a GTX 460 közelébe tud érni, vagy esetleg kicsit meg is előzi, átlagosan a HD 6850 lassabb a GTX 460-nál. A HD 5870 más kategória, és habár néhol meglepetést tud okozni vele szemben is a HD 6850, ezek kivételes alkalmak. A GeForce GTX 465-nél az esetek döntő többségében gyorsabb. A nagy kérdés, hogy mit mutat az előd, a Radeon HD 5850-hez képest? Tíz programból öt esetben a HD 6850 a győztes, míg ötször a HD 5850 nyer, így a dolog kiegyenlített, de jó benyomást keltett az újonc. Nagy ritkán a Barts valamiért elveszítette erejét, és olykor a HD 5830 közelébe süllyedt, de párszor olyan nagy bravúrokat is bemutatott, hogy ezek bőven pozitívba fordítják a kisiklást. Persze az sem mellékes, hogy mi mennyibe kerül.

Manapság egy GeForce GTX 465 még mindig 52 000 Ft, őt már régóta nem tudjuk ajánlani, már csak azért sem, mert  a nála gyorsabb GeForce GTX 460 1 GB-os változata már 46 000 Ft környékén hazavihető. Egy Radeon HD 5870 még mindig 80 000 Ft környékén mozog, ezért sem érdemes érdemben belevenni az összehasonlításba, a HD 5830 pedig 48 000 Ft táján figyel, pedig már régen nem ott kellene lennie. A Radeon HD 5850 átlagosan 56 000 Ft-os árcédulát birtokol, ehhez képest a vadonat új HD 6850 már most 47 000 Ft tájékán haza vihető.

Ezekből a tényekből több tanulság is levonható. A HD 6850 jelenleg a GeForce GTX 460 és elődje, a HD 5850 ellen megy. A HD 6850 és a GTX 460 körülbelül egy áron mozog. A GTX 460 egyértelműen gyorsabb, a HD 6850 viszont modernebb és jóval kevesebbet fogyaszt, egyikkel sem járunk rosszul, essen erre vagy arra a választásunk, de ha HTPC-s gondolataink vannak, akkor talán érdemesebb a Radeon felé nyújtani a kezünket.

A mérések során összebarátkoztak egymással

A HD 6850, ahogy azt már említettük, tesztünkben hasonlóan gyors volt, mint a HD 5850. Egy dolgot azonban ne felejtsünk el, a HD 6850-et a legújabb Catalyst meghajtóval mértük, a korábbi Radeon kártyák viszont jóval régebbi meghajtóval lettek tesztelve, így elképzelhető, hogy egyformán friss driverrel néhány százalékkal eltérő eredményeket kaptunk volna. Ettől még a HD 6850 gyors, és ha ehhez hozzávesszük a 9-10 ezer Ft-tal kedvezőbb árat a javára, és hogy egy modernebb, energiatakarékosabb, házimozis célokra is előnyösebb kártyát kapunk, nem kérdés, hogy a HD 6850 a HD 5850 ellenében különösen ajánlott, összességében pedig ajánlott! Mi pedig nagyon kíváncsian várjuk a HD 6000 család további tagjait is!

alt                       alt

ASUS EAH6850 DirectCU                    GIGABYTE GV-R685D5-1GD

Cikkünkhöz fórumunkban szólhattok hozzá!

A tesztben szereplő ASUS EAH6850 DirectCU-t az 
ASUS hazai képviselete, a GIGABYTE GV-R685D5-1GD VGA-t pedig a GIGABYTE hazai képviselete biztosította, köszönjük!

 


 

A cikkben szereplő állandó tesztkomponenseinkért az alábbi támogatóinknak jár köszönet:

A cikket írta: med1on és gabi123

 

 

 

  • Írta: Pintér Gábor (gabi123)
  • Kategória: Videokártya Cikkek
  • Találatok: 6611

GeForce GTS 450 és GTS 450 SLI - Merőben új GeForce a középkategóriában

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Az utóbbi időszakban főleg felsőkategóriás és felső-középkategóriás videokártyák voltak nálunk terítéken, a legutóbb bemutatott GeForce GTX 460-nal egyelőre bezárult a GTX 400 sorozat köre (persze időközben kiderült, hogy valószínűleg érkezik majd a teljes értékű GF104-magra épülő GTX 475, legalább is a pletykák egyre erősödnek). Időszerű volt, hogy végre a középkategóriában is történjen valami, és itt a "végre" szót 82-es betűmérettel kell elképzelni. Miért is? Ha jobban belegondolunk, az NVIDIA berkein belül a 8800 GT és a 8800 GTS 512 óta nem volt átfogó architektúrális változás. Mikor is volt ez? Három éve... Azt hiszem nem kell tovább magyarázni, miért vártunk annyira egy tényleg új középkategóriás GeForce megoldásra.

Persze voltak átnevezgetések a G92 mag kapcsán, 8800 GTS 512, 9800 GTX, 9800 GTX+, GTS 250, de mindvégig ugyanaz az architektúra és ugyanaz a mag dolgozott rajtuk, annyi különbséggel, hogy az idő előrehaladtával a G92 65nm-ről 55nm-es gyártósorra került, így már G92b néven feszíthetett. Hogy engedhette meg ezt magának az NVIDIA? Ezt nehéz megérteni, de mindenesetre biztosan közrejátszott a dologban az is, hogy annak idején a G92 egy rendkívül jól sikerült GPU lett, és ugyan ahogy telt múlt az idő, úgy nőtt a technológiai lemaradása a konkurenciával szemben, viszont teljesítményben még mindig elég jól állta a sarat, a zöldek pedig nem siettek sehová. Később a GTX 200 család értelemszerűen csak a felsőkategóriában volt jelen, és az NVIDIA jelezte, a GT200 (majd később GT200b) magot nehéz "butítani", így továbbra is a G92 (és G96) alapú kártyák vitézkedtek az alsóbb régiókban.

Az NVIDIA hangoztatta, nem fontos a DX10.1, aztán később valami mégis megváltozott, mert hirtelen bejelentésre kerültek az ezt támogató, jellemzően inkább alsóbb kategóriába és a notebook szegmensbe érkező modellek. A GT200-at valahogy mégiscsak megnyirbálták, melyből megszületett a GT 210, a GT 220 és a GT 240, meg ki tudja még mi. Bár az új kártyák mindegyike támogatta a DirectX 10.1-et, értékelhető teljesítményt szigorúan véve csak a GT 240 tudott felmutatni, de ez sem volt olyan mértékű, hogy igazi középkategóriás kártyának lehessen nevezni, hiszen az addigra már sokadik nevükön tevékenykedő G92 variánsok, utolsó azonosítóján GTS 250-ként ismert modellel sem tudta felvenni a versenyt.

Aztán a zöldek jelezték, a DX11 sem aktuális még, és számukra valóban csak akkor vált azzá, amikor hatalmas csúszással végre befutott a Fermi architektúra a GeForce GTX 480-nal. Az öröm nem volt teljesen felhőtlen, a teljesítmény és a technológiai frissesség megvolt, de a hőtermeléssel és a fogyasztással viszont akadtak problémák, a többit már tudjuk... Az NVIDIA közölte, a középkategóriás Fermi megoldásokra még jó ideig várni kell, úgyhogy az olcsóbb DX11 kompatibilis GeForce-ot vásárolni vágyók megintcsak hoppon maradtak. Várni kellett, várni. Egészen mostanáig. A GeForce GTX 460 debütálásával valami megváltozott, végre egy tényleg jól sikerült darab gurult ki a műhelyből, amit ajánlani is lehetett, hiszen ár-teljesítmény mutatója is kedvező lett. Mindez az átdolgozott GF100 magnak volt köszönhető, a GeForce GTX 460-on tevékenykedő GF104 bizonyított, és gyakorlatilag minden területen javítani tudott elődje hibáin.

Nem sokkal később megtudtuk, hogy hamarosan érkezik a GeForce GTS 450, melynek több okból is örültünk. Egyrészt a fent elhangzottak miatt, magyarán évek óta nem volt új középkategóriás zöld megoldás. Másrészt köztudott volt, hogy a GTS 450 a GF106 magra épül, melyet a GF104 átszabásával hoztak létre, és reméltük, hogy kitart a GTX 460-nal elindított jó formája az NVIDIA-nak.

Hogy lelkesedésünk mennyire volt indokolt, és hogyan sikerült a zöldeknek visszatérni a középkategória alsóbb régiójába... Nos, a következő oldalakon erre adjuk meg a választ.


A középkategória azért is különösen fontos, mert a legtöbb vásárló innen választ, azaz az eladások jelentős hányadát teszi ki ez a szegmens, ezért is volt nehezen érthető az NVIDIA ténykedése.

No de most itt van végre a GeForce GTS 450, mely az előző oldalon már említett GF106 magot hordja a hátán. Természetesen ez a GPU is 40 nm-en készül továbbra is a TSMC gyártósorain, és a jó hír az, hogy minden olyan dolgot tud, amit a nagytestvérek, gondolunk itt a DirectCompute 5.0, a PhysX, a CUDA, a stereoscopic 3D technológia támogatásra, és persze nem utolsó sorban DirectX 11 kompatibilis. A videófeldolgozó processzor is megújult, pontosabban megörökölte azt a GTX 460-on teljesítő GF104 magtól, tehát friss a Purevideo HD VP4 engine végzi az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ez akkor is fontos lehet, hogyha HTPC-s célokra is használjuk masinánkat, ugyanis ez a motor már képes a tömörítetlen Dolby TrueHD és a DTS-HD Master Audio anyagok kijuttatására HDMI-n keresztül.

Persze ne menjünk el a GF106 által elszenvedett strukturális változások felett sem. A GTX 460-ról már említettük, hogyha gazdaságossági és gyártási okok miatt nem tiltották volna le a nyolcadik SM-blokkot, akkor 384 darab CUDA mag lenne egy teljes értékű GF104-ben. Ha ezt vesszük alapul, akkor a GF106 a GF104 pontos félbevágásból született meg, ugyanis négy darab SM blokkból épül fel, egy SM-en belül pedig ugyanúgy 48 CUDA mag dolgozik, így jön ki az összesen 192 darab CUDA core. A teljes GF104-ben 64 darab textúrázó egység lenne (Texture Unit), így a GF106-ban dolgozó 32 darab a felezést tekintve megintcsak helytálló. A teljes értékű chip három ROP-blokkal és három 64-bites memóriablokkal rendelkezik, azonban a gyártási kihozatal növelése érdekében ebből csak két egység aktív. Természetesen a lehetőség itt is adott, így a jövőben elvben lehetséges egy gyorsabb GTS 450 megjelenése, amely méltó ellenfele lehetne a Radeon HD 5770-nek. Érdemes azonban más szemszögből is megvizsgálni a dolgot. Az NVIDIA partnereit roppant érzékenyen érinti a GTS 450 kategóriájához mérten magasnak mondható előállítási költsége, ebből kifolyólag logikusabb lépésnek tekinthető egy gyári túlhajtás, mint egy hibátlan GF106 chip alkalmazása. Ennek már láthattuk nyomait, elég csak az ASUS GeForce GTS 450 TOP videokártyára gondolnunk.

Az órajeleket tekintve számítottunk arra, hogy a GeForce GTX 460-on látott értéknél magasabb számokat láthatunk majd, hiszen a gyakorlatilag felezett mag nem csak a fogyasztás és a hőtermelés kapcsán ígéretes, hanem éppen ezekből kifolyólag lehetőséget ad magasabb üzemfrekvenciák használatára. Lényeg a lényeg, a GPU 738, a shaderek 1566, míg a GDDR5 memóriák 3600 MHz-en járnak, szemben a GTX 460 675/1350/3600 mutatóival, melyből az is látszik, hogy a memóriákat nem nagyon piszkálták meg. Ha néhány bekezdéssel lejjebb megpillantjuk majd a gyárilag túlhajtott ASUS ENGTS450 TOP DirectCU paramétereit, hamar ráébredünk, hogy bizony jelentős tartalékok nyugszanak még az NVIDIA ajánlásainak megfelelő kivitelben.

A GF104 teljes megfelezése elég brutális lépésnek tűnik, ennek nyilvánvalóan meg kell mutatkoznia majd a teljesítményben is, mindenesetre azt tudtuk, hogy az NVIDIA a GTS 450-et a konkurencia vonatkozásában a Radeon HD 5750 ellen küldi harcba. Az a probléma, hogy a GF106 még a megnyirbálás ellenére is hozzávetőlegesen 1,17 milliárd tranzisztort tartalmaz, amely 238 mm2-es kiterjedésen terül el, melyről akkor derül ki hogy nem túl kedvező adat, amikor az AMD Juniperjéhez hasonlítjuk, amelyben az alig kevesebb, 1,04 milliárd tranzisztor 166 mm2-es területen oszlik el, ami mackótestvérek között is 43,3734939 %-kal kisebb méretet jelent. Ez a hátrány a gyártási költségekben biztosan megmutatkozik, de a hőtermelést és a fogyasztást tekintve nem tűnik kiugró problémának, hiszen gyári adat szerint a GTS 450 tipikusan 106, a HD 5770 108, míg a HD 5750 86 W-ot fogyaszt el, persze ha azt nézzük, hogy az NVIDIA új üdvöskéje a HD 5750 ellen megy, akkor az a 20 W már nem annyira dicséretes.

A GTS 450 érdekessége, hogy bár az NVIDIA oldalán találhatóak a kártyáról képek, amelyek egy referenciamodellt ábrázolnak, a cég valójában a partnereire bízza, hogy milyen formában, azaz milyen nyomtatott áramkörön és hűtéssel dobja piacra a GTS 450-et, így a kínálat már jelen pillanatban is rendkívül gazdag, Dunát lehetne rekeszteni a különféle GeForce GTS 450 variánsokkal. Hozzánk az ASUS boszorkánykonyhájából származó GTS 450-ek futottak be, melyek már első ránézésre is elég ismerőnek tűntek.

ASUS ENGTS450 DirectCU és ENGTS450 TOP DirectCU

Lássuk hogyan fest az ASUS ENGTS450 DirectCU elnevezésű kártyája! Az első észrevétel mindjárt az, hogy baromi ismerősen, ezt pár sorral feljebb már említettük. Erre persze olvasóink rávághatják, hogy „hát persze, mivel ezen a modellen is a gyártó DirectCU névre hallgató hűtés dolgozik”.

Nos, ez a tény valóban támadhatatlan, viszont ha egymás mellé tennénk a cég GTS 450 és GTX 460 vezérlőit, akkor látnánk, hogy majdnem teljesen olyanok, mint két testvér, és ez a nyomtatott áramkör kialakítására, színére és hosszára is vonatkozik. A kimenetek terén találunk eltérést, ugyanis a GTS 450-en a mini-HDMI és a két dual-link DVI helyett egy darab DVI, egy d-sub és egy normál méretű HDMI teljesít szolgálatot.

A hűtőről már sokszor beszéltünk, az alumínium bordát vastag nikkelezett hőcsövek szövik át, a ventilátor csendben teszi a dolgát, egyszóval rendben van, és ha a GTX 460-nal sikeresen elbírt, nyilván a GTS 450 lehűtése sem fog neki gondot okozni. Természetesen SLI konfiguráció kiépítés is kivitelezhető a középkategóriás újdonsággal, e célt szolgálja a NYÁK tetején a szokásos módon elhelyezett csatlakozó.

A tápellátás egy darab 6 tűs PCI-Express tápcsatlakozóval történik mindkét típus esetében. Az ASUS ENGTS450 DirectCU a működési frekvenciákat tekintve az NVIDIA ajánlásait követi, azaz a GPU 783, a CUDA magok 1566, a GDDR5 lapkák pedig 3608 MHz-en járnak. Az ENGTS450 TOP DirectCU ebben a tekintetben jóval izgalmasabb, a mérnökök egy elég combos gyári tuningot eresztettek rá a vasra, melynek eredményeképp az órajelek 950/1850/4000 MHz-re módosultak, így az ENGTS450 TOP DirectCU a piac egyik leggyorsabb GTS 450-évé lépett elő, meglátjuk a sebességben mennyire mutatkozik majd meg ez a teljesítményfröccs. A két modell egyébként az órajeleken kívül mindben megegyezik.


Tesztkonfigurációnk a következő elemeket tartalmazta:

  • Alaplapok:
    • GIGABYTE GA-EX58-UD4P (BIOS: F13)
  • Processzorok:
    • Intel Core i7 920 2,66 GHz @ 3,6 GHz (200×18)
  • Processzorhűtők:
    • Scythe Ninja 2 Rev B
  • Memóriák:
    • Kingston HyperX T1 1600 MHz 9-9-9-24 2 × 2 GB 1,65 V
  • Merevlemezek:
    • Kingston SSD Now V Series 64 GB SATA2 (SNV425-S2/64)
    • Samsung 320 GB SATA2 (HD322HJ)
  • Videokártyák:
    • GeForce GTS 450 (ASUS ENGTS 450 DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTS 450 SLI (ASUS ENGTS450 DirectCU + ENGTS450 TOP DirectCu)
    • GeForce GTX 260 192 SP (Palit GTX PCI-E 896 MB DDR3 TV out 2 DVI)
    • GeForce GTX 460 (ASUS ENGTX460 TOP DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 460 (GIGABYTE GV-N460OC-1GI 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 465 (ASUS ENGTX465 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 465 SLI (2 × ASUS ENGTX465 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 470 (ASUS ENGTX470 1280 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 470 SLI (2 × ASUS ENGTX470 1280 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 480 (ASUS ENGTX480 1536 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 480 SLI (ASUS ENGTX480 1536 MB + GIGABYTE GTX480 1536 MB)
    • ATI Radeon HD 5750 (PowerColor AX5750 1GBD5-H 1024 GB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5770 (ASUS EAH5770 CUcore 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5830 (ASUS EAH5830 DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5830 CrossFireX (ASUS EAH5830 DCU + GIGABYTE HD 5830 UDV)
    • ATI Radeon HD 5850 (ASUS EAH5850 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5850 CrossfireX (2 × ASUS EAH5850 1024 MB)
    • ATI Radeon HD 5870 (ASUS EAH5870 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5870 CrossfireX (ASUS EAH5870 + GIGABYTE HD 5870)
  • Tápegység: Xigmatek NRP-HC1501 1500 W
  • Szoftverkörnyezet:
    • Windows 7 RTM 64 bit Ultimate HUN
    • Intel INF 9.1.1.1019
    • NVIDIA GeForce 257.21 WHQL x64
    • NVIDIA GeForce 258.96 WHQL x64 - GTX 460 és GTX 460 SLI
    • NVIDAI GeForce 260.63 beta x64 - GTS 450 és GTS 450 SLI
    • ATI Catalyst 10.6 WHQL x64
    • ATI Catalyst 10.9 WHQL x64 - HD 5770 és HD 5750
    • Realtek HD Audio 2.49 Driver
  • Megjelenítő: ASUS 24T1 TV Monitor

Core i7 920 @ 3600 MHz + Kingston HyperX T1 1600 MHz CL8 + GIGABYTE GA-EX58-UD4P

ASUS ENGTS450 DirectCU

ASUS ENGTS450 TOP DirectCU

ASUS ENGTS450 DirectCU SLI

Grafikus meghajtó-programok alkalmazása:

Mielőtt ismertetnénk a tesztek eredményeit, tisztáznunk kell, hogyan végeztük el azokat. A szintetikus mérések esetén (3DMark Vantage /PhysX kikapcsolva/, Unigine Heaven Benchmark, MediaShow Ultra) sem a GeForce driver, sem a Catalyst beállításait nem piszkáltunk, minden a gyári konfiguráció szerint futott. A szintetikus mérések után a játékokhoz azonban mindkét meghajtó esetén manuálisan bekapcsoltuk a 16×-os anizotropikus szűrést, mivel számos alkalmazás esetén a programból erre nincs lehetőség, ennek jelenlétét viszont szükségesnek éreztük a mérésekhez.

Fogyasztás és melegedés mérése:

A cikk minden résztvevőjét alávetettük fogyasztási és melegedési méréseknek is. A kártyák étvágyát egy wattmérővel vizslattuk úgy, hogy terheletlen fogyasztásnak a Windows alatt nyugalmi állapotban mutatott értékét jegyeztük fel, terhelésre pedig a FurMark 1.8.2 beépített mérőmodulját használtuk úgy, hogy 5 percig futtattuk a programot benchmark módban a legagresszívebb beállításokkal. SLI vagy CrossFireX rendszer esetén értelemszerűen a duál GPU módban indítottuk a szoftvert. Mindkét állapotban igyekeztünk egy hozzávetőleges átlagot képezni a látott adatokból. A hőmérsékleti értékek, a terheltségi szintek és a ventilátorok fordulatszámainak figyelésére az Afterburner 1.6.1-t használtuk, a monitorozást egy rövid nyugalmi állapot után a FurMark-os terhelési fázis alatt végeztük, majd hagytuk a kártyákat visszahűlni.

A gyári specifikációknál megadott fogyasztási adatok saját mérésünkben nagyjából megerősítést nyertek, a GTS 450 a HD 5750-nél pár wattal többet, míg a HD 5770-nél pár wattal kevesebbet eszik terheletlen állapotban, terhelés alatt a tendencia marad, csupán a differenciák nőnek, itt az 5750-hez képest + 14, míg a HD 5770-hez mérten -19 W-ot mutatott a műszer. Jól látszik az is, hogy a tuning hatására a kártya terhelt fogyasztása ~ 14 wattal növekedett.

A kártyák hőmérsékletadatinak, terhelésének és a ventilátorok fordulatszámának vizsgálata:

ASUS ENGTS450 DirectCU

ASUS ENGTS450 TOP DirectCU

A DirectCU hűtés a "sima" és a tuningolt változat esetében is jól tette a dolgát, előbbi 27 fokról 56-ra, míg utóbbi 29-ről 61 fokra emelkedett, gyakorlatilag minden érték kedvezőnek titulálható.

ASUS ENGTS450 DirectCU SLI

SLI konfigurációban az adatokon is érezni a hőtöbbletet, a GPU-k 35, illetve 27 fokról indulnak, de egymás mellett sem melegednek 67, illetve 59 fok fölé.


Már itt az elején leszögeznénk, hogy tisztában vagyunk vele, hogy a GTS 450 és a HD 5750 nem FULL HD felbontásra szánt legények, de az összehasonlíthatóság érdekében ugyanazokat a mérési beállításokat használtuk, mint korábbi cikkeinkben. Tény, hogy emiatt az alsó-középkategóriás modellek esetenként nem produkálnak játszható szintet, de az egység miatt a grafikonokban gyakorlatilag a teljes mezőny feltüntetésre került, a alsó-középkategóriától egészen a csúcsig.

Vantage alatt a GTS 450 egyértelműen gyorsabb közvetlen ellenfelénél, a HD 5750-nél, de az 5770-nel már nem tud elbánni alapórajelen. A tuningot viszont meghálálja, hiszen az TOP változat már sikeresen legyűrte a HD 5770-et is. A kártya SLI kiépítésben is elég jól skálázódik.

Heaven alatt megmutatkozik a Fermi architektúra előnye, még a nagyon csúnyán megnyirbált GTS 450 GF106 magjában is maradt annyi, hogy alaphangon gyorsabb legyen a HD 5770-nél is, a TOP változat pedig pápát int a HD 5750/5770 duónak. SLI alatt majdnem dupla pontszámot kapott a páros, ami ugyancsak jó hír.


Jöjjenek a játékok!

Crysis alatt jó szereplést vártunk a GTS 450-től a konkurens modellekhez képest, és nem is kellett csalatkoznunk! Az alapórajeles változat magabiztosan a HD 5750 előtt végez, csak 1 FPS-re van a HD 5770-től, a TOP változat pedig két 2 FPS-sel le is gyűri azt. Érdemes egy pillantást vetni a jóöreg elsőszériás, 65 nanós 192 SP-s GTX 260-ra, bizony Crysis alatt még ma is móresre tanítja a "csitriket". Az SLI működésére itt sem lehet panaszunk.

A Far Cry 2-ben nem szakadt meg a GTS 450 jó szereplése. A Radeon kártyák nem igazán kedvelik ezt a játékot, emiatt nem is volt meglepő, hogy az alap GTS 450 1680 × 1050-ben még az 5770-re is majdnem 10 FPS-t vert rá, a TOP változat pedig szegmens uralkodója, és ez FULL HD-ra kapcsolva sem változott. Az SLI egy GTX 470 teljesítményét biztosította.

A Just Cause 2 demo egy nemrég beépített cím a tesztelésbe, így vele kapcsolatban csak a legfrissebb méréseket tudjuk prezentálni. Ez a játék nem igazán nyerte el a GTS 450 tetszését, még a TOP változat is kikap a HD 5750-től, így természetesen a HD 5770 ellen is esélytelenek. Az SLI működésével nincs gond, de az elég vicces, hogy FULL HD-ban csak 8 FPS-sel tud gyorsabb lenni, mint egy HD 5770.


Ezen az oldalon néhány régebbi motorossal folytatjuk!

A Bad Company 2-t bizonyára sokan szeretik, így egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan teljesít alatta az NVIDIA új szerzeménye. Nos, különösebb panaszunk nem lehet rá, hiszen az eléggé agresszív beállításokkal még FULL HD felbontásban is játszható szintet biztosít, ráadásul -- ha csak picivel is -- de sikerült megelőznie a HD 5750-et. A TOP modell a HD 5770-nel van pariban, méghozzá úgy, hogy a győzelem végül az ő számlájára írható. Az SLI továbbra is a GTX 470 szintjén teljesít.

A HawX se mai példány már, és általában a zöld kártyák jobban kedvelik. Ez bizony a GTS 450 érkezésével sem változott meg, az alapórajeles kivitel és nagyon nagy magabiztossággal veri a HD 5770-et, így az 5750 szóra sem érdemes. A TOP változat a tuningnak köszönhetően itt is jelentős teljesítménytöbbletet tud felmutatni. Ebben a játékban az SLI nem muzsikált annyira jól, mint ezt megelőzőleg.

A Battleforge a Fermi architektúra érkezését követően NVIDIA-barát politikára váltott, és a GTS 450-nel is jó kapcsolatot ápol. Ez nem is lehet vitás, hiszen a HD 5750 esélytelen, az alap GTS 450 a HD 5770-nél is gyorsabb, a TOP persze mégjobban elnyúlik. Az SLI egész jól alakul, emellett érdekes látni, hogy az öreg GTX 260 milyen csúnyán vérzik el a DX11 kompatibilis kártyákhoz képest.


Ezen az oldalon a grafikonok kiterjedése miatt csak a Call of Pripyat eredményeit tüntetjük fel.

A S.T.A.L.K.E.R. legújabb része általában GeForce párti, és ezt a tulajdonságot most sem rejtette véka alá. Az alap GTS 450 minden tesztben és mindkét felbontáson veri a HD 5770-et, így az 5750-nel nem érdemes foglalkozni. Jó látni, hogy a TOP változat ebben a játékban is mennyire meghálálja a tuningot. A SLI-ben dolgozó GTS 450 páros valószínűleg babot reggelizhetett, hiszen olyan gázzal nyomulnak előre, hogy végül a GTX 465 SLI és a GTX 480 magasságáig érnek el.


Eljött a tesztjátékok utolsó oldala, talán nem is baj, hiszen a sok FPS adat láttán már kezdünk fáradni.

Az eddigi tendencia alapján AvP alatt egyértelműen a GTS 450-et vártuk erősebbnek a konkurens Radeon modellekhez képest, és ez a várakozás aztán be is igazolódott. Még az alap GTS 450 is nagyságrendekkel gyorsabb a HD 5770-nél, a TOP pedig olyan, mintha más vizeken evezne. Az persze más kérdés, hogy az ebbe a szegmensbe tartozó kártyák egyike sem biztosít játszható szintet, legalább is a benchmark modul eredményeiből kiindulva. Az SLI nagyon szépen működik, majdnem 100 %-os a skálázódás, ami azért is örömteli, mert régebben komoly gondok voltak az AvP SLI támogatásával.

Dirt 2 alatt viszont általában a Radeonok szoktak villogni, ahogy most is. A GTS 450 -- ha hajszállal is --, de elmarad a HD 5750-től, az 5770-et pedig még a TOP változat sem tudja befogni. Érdekes, de valójában mégsem meglepő, hogy DirectX10-ben a GTX 260 mennyire odapörkölt a többieknek. Az SLI működésével nincs gond, produkciója alapján ezúttal a GTX 465 és a GTX 470 közé sorolható be.

A Mafia 2 demója szintén viszonylag frissen szerepel cikkeinkben, így vele kapcsolatban is csak a legutóbb mért kártyák eredményeit tudjuk prezentálni. A mérés során a PhysX kikapcsolt állapotban volt, ahogyan az élsimítás is. Ez megtette a hatását, hiszen az összes vezérlő játszható szintet biztosít, a GTS 450 pedig hatalmas harcban van a HD 5750-nel, az alacsonyabb felbontáson még FPS-re pontosan fej-fej mellett haladnak, aztán 1920 × 1080-ra kapcsolva végül sikerül győznie, 2 FPS-nyi többletet kisajtolva magából. Hasonlóan vérre megy a küzdelem a GTS 450 TOP és a HD 5770 között is, csak a jelenség fordított. A kisebbik felbontáson a TOP még 2 FPS-sel jobb riválisánál, aztán FULL HD-re kapcsolva a különbség eltűnik.


Eljött hát az ítélethirdetés ideje. Adott a még tovább butított GF106 mag, és a rá épülő GeForce GTS 450, amely hosszú évek óta először valóban új NVIDIA megoldás az alsó-középkategóriában. Őt, és tuningolt változatát, az ENGTS450 TOP DirectCU-t kell értékelnünk a konkurenciához mérten, mely jelen esetben a Radeon HD 5750 és a HD 5770.

Vizsgáljuk meg először a tesztjeinkből kirajzolódott erősorrendet. Egy kicsit féltünk, hogy a GF106-on történt nyírbálás túl soknak bizonyul majd, azonban a teszt végére kiderült, nem történt katasztrófa. Sőt! A tesztben szereplő 12 mérésben az alapórajeles ENGTS 450 10-ben gyorsabbnak bizonyul a HD 5750-hez képest, ráadásul úgy, hogy ebből a 10 alkalomból 6 esetben a HD 5770-et is maga mögé tudta utasítani. Hozzá kell tennünk, hogy a mérések során nem feltétlenül az alsó-középkategóriás kártyák számára ideális beállításokat használtunk, hanem a felsőkategóriás modelleknél alkalmazott mérési metódusokat, így néhány esetben nem kaptunk játszható szintet, de jó volt látni, hogy számos játékban viszont szűrőkkel és élsimítással még 1920 × 1080-as felbontásban is életképesek ezek a kedvező árú kártyák is. Ami a GTS 450-nek kemény feladat volt, az ugyanolyan kemény meló volt a HD 5750-nek és a HD 5770-nek is, de a néhány sorral feljebb leírt számvetésből jól látszik, hogy a GTS 450 kimondottan jól, gyakorlatilag várakozáson felül szerepelt, hiszen a tesztben használt játékok döntő többségében a HD 5750 nem tud felnőni mellé, és bizony a tesztek felében a HD 5770 sem tudott elbánni vele, még akkor sem, ha sokszor csak nagyon kis mértékű különbségekről beszélhetünk. Ennek fényében a TOP változat már csak a hab a sütin, győzelmeinek aránya ugyanolyan a HD 5770 ellen, mint a sima GTS 450-nek az 5750 fényében, azaz a 12 mérésből mindössze kétszer kapott ki a drágábbik Radeontól, amely 10 sikert jelent. Nyilván egy tuningolt kártya gyári konkurenshez történő hasonlítása nem teljesen igazságos, majd az összegeket vizsgálva kiderül, hogyan alakulnak az ár/teljesítmény mutatók, az azonban a TOP szerepléséből egyértelműen látszik, hogy a GTS 450 meghálálja a tuningot, és képes egy teljesítménylépcsővel feljebbi szintre ugrani.

További jó hír, hogy a legkisebb Fermi immáron fogyasztásban, ebből adódóan hőtermelésben is versenyképes, nem kell forrásponti celsius értékektől tartani, egy igényes cooler könnyedén ellátja a mag hűtését. Üresjáratban a GeForce alig eszik pár wattal többet egy 5750-nél, és terhelt fogyasztás alatt is "csak" ~ 15 wattos többletet könyvelhetünk el, ami ha hozzávesszük azt is, hogy a GTS 450 a HD 5750-nél egyértelműen gyorsabb kártya, igencsak elfogadható ajánlatnak tűnik, pláne a hogy az HD 5770-nél nem csak a sima, de még a TOP változat is beéri kevesebbel.

Bizony-bizony, eddig úgy tűnik hogy az NVIDIA új olcsósított gyermeke minden téren versenyképes alternatíva, de még egy rettentően fontos dologról nem beszéltünk, az árakról. Egy GeForce GTS 450 átlagosan bruttó 30 000 Ft ért elvihető, és körülbelül ugyanez igaz a Radeon HD 5750-re is. A GTS 450 javára felírható erőtöbblet miatt mi megkockáztatjuk, hogy a GTS 450 ebben a pillanatban a hazai árakat tekintve jobb választás, még akkor is, ha némileg többet fogyaszt ellenfelénél. Egy Radeon HD 5770 nem sokkal drágább, ~35 000 Ft-ért már meg lehet kaparintani egy kis utánajárással, ám ebben a szegmensben sokszor néhány ezer forintok döntenek, és mivel a tesztjeink felében a GTS 450 a HD 5770-nél is jobb tudott lenni, valamint kevesebbet fogyaszt nála, még ez a szituáció is elgondolkodtató. Persze azt már nem állítjuk, hogy a GTS 450 egyértelműen jobb vétel egy HD 5770-nel szemben, de megfontolandó alternatíva mindenképp. Maradt még az ASUS ENGTS450 TOP DirectCU. A mérnökök igen kemény kézzel tuningolták meg a delikvenst, ennek következményeképp az ENGTS450 TOP a piac egyik leggyorsabb GTS 450-e, mely egyértelműen gyorsabb a HD 5770-nél, de ezt sajnos a költségek oldalán keményen fel is számítják. Az árakat böngészve ~40-42 000 Ft láttunk TOP verziót, ami már nem biztos hogy megéri, főleg ha esetleg az alap változatot saját kezű tuninggal is hasonló tartományba tudjuk juttatni. A másik probléma, hogy 40 000 Ft tájékán pedig már 768 MB-os GTX 460 is kapható, az ő szintjére pedig a GTS 450 akkor sem jut el, ha a csillagos égig húzzuk fel az órajeleket. Az ENGTS450 TOP egy gyors kártya, de jelenlegi ára miatt nem tudjuk nyugodt szívvel javasolni, ha kereskedők a jövőben lefaragnak belőle jópár darab ezrest, akkor változhat a helyzet. A tesztben esetenként szerepeltettük a nagy öreget, a GeForce GTX 260-at, jobb híján az első szériás 65 nanométeren gyártott 192 SP-s változatot. A veterán árával kapcsolatban elég nagy a szórás, de a legtöbb helyen bőven 40 000 Ft feletti összeget lehet látni mellette. Tény, hogy néhány régebbi játékban még ma is odapörköl a GTS 450 - HD 5750 - HD 5770 triónak, azonban elavultsága, fogyasztása és hullámzó teljesítménye miatt csak azoknak érdemes benne gondolkodnia, akik rövid távra, főleg DX10-hez keresnek erősnek mondható VGA-t.

Mindent egybevetve úgy gondoljuk, hogy a GeForce GTS 450 a nálunk mutatott produkciója alapján megérdemli a szerkesztői ajánlat minősítést, az ASUS ENGTS TOP DirectCU pedig erejével elnyerte tetszésünket.

GeForce GTS 450
ASUS ENGTS450 DirectCU ASUS ENGTS450 TOP DirectCU

Cikkünkhöz fórumunkban szólhattok hozzá!

Az ASUS ENGTS450 DirectCU és az ASUS ENGTS450 TOP DirectCU videokártyákat a Bluechip Kft.-től és az ASUS hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, köszönjük!


A cikkben szereplő állandó tesztkomponenseinkért az alábbi támogatóinknak jár köszönet:






  • Írta: Pintér Gábor (gabi123)
  • Kategória: Videokártya Cikkek
  • Találatok: 6332

ASUS GT 220 BRAVO és ENGT240: átdolgozott kis-GeForce-ok

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Az elmúlt néhány hétben videokártyák tesztjéből jutott bőven az oldalra, a GeForce GTX 460 ár/érték arányban az utóbbi évek egyik legjobb NVIDIA kártyájának bizonyult, aztán prémium kategóriás finomságokat vizsgálgattunk a HD 5870 SOC és a GTX 470 SOC személyében, végül az új alsó-középkategóriás GeForce, a GTS 450 bizonyította, hogy nem is olyan rosszul sikerült darab.

Volt tehát minden, kivéve az alsókategóriát, illetve a belépőszintet. Most ide teszünk egy rövid, nem széleskörű kitekintést, ugyanis két GeForce modell érkezett hozzánk az ASUS műhelyéből. Az ASUS GT 220 BRAVO komolyabb játékra nyugodt szívvel nem ajánlható, nem is erre találta ki a gyártó, viszont passzív bordával és távirányítóval látta el, tehát főként HTPC-s felhasználásra szánja. Az ASUS ENGT240/DI/1GD5/A egy GeForce GT 240, mely már jóval komolyabb erőt tud felmutatni, és bizonyos kompromisszumokkal játékra is alkalmas, emellett alacsony fogyasztásával és árával hódíthat. Elsőként vele ismerkedünk meg.

ASUS ENGT240/DI/1GD5/A

Semmilyen váratlan dolgot nem kell várni az ASUS eme GT 240 modelljétől, de egy igényes, letisztult, mindenféle hókuszpókusztól mentes darab. A nyomtatott áramkör igen rövid, aligha akad olyan ház, amibe ne férne bele, a színhasználat viszont érdekes és egyben mulatságos. Ha nem látnánk a hűtést és a feliratot, a tündöklő kékség alapján azt hihetnénk, GIGABYTE kártyával van dolgunk. Ez meglepett minket, ugyanis nagyon rég találkoztunk már kék színű ASUS kártyával, ennek persze a gyakorlat szempontjából semmi jelentősége nincsen.

A hűtés is ismerős, ő az a bizonyos Glaciator nevű szerzemény, ami még anno valahol a 8800 GT-ken debütált, és azóta is él és virul, rendben teszi a dolgát, vélhetően gyártani sem túl nagy költség, úgyhogy az ASUS szívesen használja a mai napig az olcsóbb modelleken. A kimenetkínálatra nem lehet panaszunk, ugyanis a DVI, a natív HDMI és az "oldszkúl" dolgokat kedvelőknek a d-sub (VGA) is rendelkezésre áll.

A kártya áramfelvétele olyannyira szerény, hogy nincs szükség kiegészítő PCI Expressz tápcsatlakozó alkalmazására, a szükséges naftát a PCI Express 2.0 sínből veszi fel a működéshez. A memóriákat tekintve nagyon sokféle verziót van a piacon, a DDR3-tól a GDDR3-on át a GDDR5-ig, ebből a szempontból az ASUS ENGT240 ezen kiadása a legjobb választás, ugyanis 1 GB GDDR5 került rá, mely 3400 MHz-en zakatol. A kártya ily módon megfelel az NVIDIA ajánlásainak, ahogy a GPU (550 MHz) és az árnyalók (1340 MHz) órajele is.

Technológiák támogatása:

  • NVIDIA PhysX™ technológia
  • NVIDIA CUDA™ technológia
  • NVIDIA 3D Vision™ technológia
  • NVIDIA PureVideo HD technológia
  • A Microsoft® DirectX® 10.1 és OpenGL 3.2 teljes körű támogatása

Kimenetek jellemzői:

  • Natív HDMI
  • DVI-I
  • D-Sub
  • HDCP kompatibilitás

Speciális ASUS szolgáltatások:

  • GPU Guard: Jelentősen növeli a strukturális szilárdságot. Repedésgátló kivitel, ellenállóbbá teszi a GPU-t a fizikai hatások ellen, például akkor is jól jöhet, ha a magon mániákus módon cserélgetjük a hűtéseket.
  • Fuse Protection technológia: Fokozott túlfeszültség elleni védelmet nyújt, ellenálóbb az elektromos hatásokkal szemben.
  • ASUS Splendid: A filmek legalább annyira nagyszerű élményt nyújtanak a számítógépen, mint a legkorszerűbb televíziókon.
  • ASUS Gamer OSD: Valós idejű tuning, videórögzítési lehetőség bármilyen számítógépes játékban!
  • ASUS Smart Doctor: Intelligens monitorozó és tuningoló segédprogram


A második versenyző ez az igencsak átdolgozott GeForce GT 220, mely a BRAVO fantázianevet kapta. Ez a kártya nem játékra, hanem multimédiás feladatokra lett kitalálva, ez több tulajdonságából is egyértelműen megállapítható. Az első a nyomtatott áramkör mérete. A fekete NYÁK nem csak hogy rövid, alacsony profilú (low profile) is, amely azt jelenti, hogy még a legapróbb HTPC házakba is jó eséllyel belepasszírozható. Alap esetben a teljes magasságú (és két bővítőhelyet elfoglaló - feltehetőleg a megfelelő szellőzés érdekében) hátlapi lemez van a kártyára szerelve, ilyenkor teljes magasságú VGA-ként rögzíthetjük a BRAVO-t. Azonban a csomagban megtalálható egy alacsonyabb hátlapi lemez is, mely könnyű szerrel átrakható a kártyára, ilyenkor a speciális GT 220 már low profile "üzemmódra" készen áll, de hogy az összes kimenet megmaradjon, továbbra is két kártyahelyet foglal el.

A második tulajdonság a kártya hűtése. Még a vak is látja, hogy nem került rá ventilátor, csak egy borda, ami viszont igen termetes méretű és jó kialakításúnak tűnik, persze az ASUS mérnökei a dizájnt sem hanyagolták el.

A harmadik jellemző, mely nélkül nem létezhet egy HTPC-be kívánkozó kártya, az a natív HDMI. Ráadásul HDMI 1.3a szabványú csatlakozóról van szó, mellyel 7.1-es LPCM hang kijuttatására is lehetőség van. Aki esetleg valamilyen okból mégsem a natív HDMI kimenetet szeretné használni, annak rendelkezésre áll a DVI-I csatlakozó, ha meg vészhelyzetben valami kőkorszaki CRT segítségére van szükség, akkor leporolható a d-sub is.

Néhány szót a vasról. A keletkező hő visszafogásának érdekében a GPU a 625 MHz-es gyári ajánlás helyett 525 MHz-en dolgozik, de shaderek maradtak 1360 MHz-en, az 1 GB DDR2 memória pedig 800 MHz-en ketyeg -- az ASUS oldala szerint. Nálunk viszont a GPU-Z 500/1100/800 MHz-es értékeket mutatott.

A kártya HTPC-s jellemzőin túl extra dolgokat is kapunk az ASUS-tól a felhőtlen szórakozáshoz. A mozizás elengedhetetlen feltétele a távirányító, nem is maradt ki a csomagból. Persze nem kell Logitech Harmony féle modellre számítani, első ránézésre olyan alakja van, mint a termékenység női szobrának, de egyébként az összes fontos funkció felkerült rá, és rendben teszi a dolgát. A kommunikációhoz a PC-nk USB portjába egy infravevőt kell csatlakoztatni, mely szintén a pakk része.

További kincs a dobozban a "light sensor", az angolt tanulók már tudják, a németesek pedig már kitalálták, hogy fényerő szenzorról van szó. Ezt az eszközt ugyancsak USB porton kell csatlakoztatni a számítógéphez, és ugyanazt a feladatot látja el, mint a komolyabb TV-kben a beépített társai, azaz a környezet fényerejéhez kalibrálja a kijelzőt. Régebbi TV-vel, illetve LCD monitorral filmezők számára hasznos lehet, a LCD és plazma TV tulajdonosok valószínűleg pihentetni fogják, és vagyunk úgy páran, akik abszolút nem szeretik, ha filmnézés közben ilyesféle módosítások történnek.

Hardverügyileg ennyit tud a BRAVO, ami elég kellemes listának tűnik. De mi van a szoftveres oldallal? Bizonyára sokaknak van már bejáratott, kedvenc médialejátszója amire esküszik, és mindenhez azt használja, vagy épp a Windows Media Centert részesíti előnyben (ha a megfelelő Windows verzióval rendelkezik). Az ASUS gondolt azokra is, akiknek még nincs médiacenterük, és egy saját szoftvert mellékel a GT 220 BRAVO mellé. Erre a programra körülbelül ugyanaz igaz, mint a távirányítóra. Nem egy WMC, nem költöttek dollármilliókat a dizájnra, egyszerű és ettől nagyszerű, egyébként mindent tud amit tudnia kell, a filmnézéstől a zenelejátszáson keresztül a képnézegető funkcióig. Beépített fájlkezelővel rendelkezik, segítségével beállítható a fényérzékelő és a Splendid Plus, stb.

Technológiák támogatása:

  • NVIDIA PhysX™ technológia
  • NVIDIA CUDA™ technológia
  • NVIDIA 3D Vision™ technológia
  • NVIDIA PureVideo HD technológia
  • A Microsoft® DirectX® 10.1 és OpenGL 3.2 teljes körű támogatása

Kimenetek jellemzői:

  • Natív HDMI
  • DVI-I
  • D-Sub
  • HDCP kompatibilitás

Speciális ASUS szolgáltatások:

  • Az ASUS exkluzív passzív borda, 0 dB zajszint
  • Az ASUS Splendid Plus technológia: Fényérzékelő a különféle fényviszonyokhoz
  • ASUS Bravo Media Center: Távvezérlő a kényelmes szórakozáshoz
  • Media Espress: A Media Espresso egy olyan szoftver, amely támogatja a GPU transzkódolási funkciót. A végfelhasználók más platformokra (pl. iPod, iPhone stb.) kódolhatják át a filmeket – mindezt kiváló minőségben és villámgyorsan. Az ASUS vásárlói 30 napos ingyenes próbaverzió után 12 dolláros árkedvezményben részesülnek a teljes árú változat megvásárlásakor
  • Akár 21%-os energiamegtakarítás


Tesztkonfigurációnk a következő elemeket tartalmazta:

  • Alaplapok:
    • GIGABYTE GA-EX58-UD4P (BIOS: F13)
  • Processzorok:
    • Intel Core i7 920 2,66 GHz @ 3,6 GHz (200×18)
  • Processzorhűtők:
    • Scythe Ninja 2 Rev B
  • Memóriák:
    • Kingston HyperX T1 1600 MHz 9-9-9-24 2 × 2 GB 1,65 V
  • Merevlemezek:
    • Kingston SSD Now V Series 64 GB SATA2 (SNV425-S2/64)
    • Samsung 320 GB SATA2 (HD322HJ)
  • Videokártyák:
    • ASUS BRAVO 220 SILENT/DI/1GD2(LP)
    • ASUS ENGT240/DI/1GD5/A
  • Tápegység: Xigmatek NRP-HC1501 1500 W
  • Szoftverkörnyezet:
    • Windows 7 RTM 64 bit Ultimate HUN
    • Intel INF 9.1.1.1019
    • NVIDIA GeForce 258.96 WHQL x64
    • Realtek HD Audio 2.51 Driver
  • Megjelenítő: ASUS 24T1 TV Monitor

Core i7 920 @ 3600 MHz + Kingston HyperX T1 1600 MHz CL8 + GIGABYTE GA-EX58-UD4P

ASUS ENGT240/DI/1GD5/A

ASUS BRAVO 220 SILENT/DI/1GD2(LP)

Grafikus meghajtó-programok alkalmazása:

Mielőtt ismertetnénk a tesztek eredményeit, tisztáznunk kell, hogyan végeztük el azokat. A szintetikus mérések esetén (3DMark Vantage /PhysX kikapcsolva/, Unigine Heaven Benchmark, MediaShow Ultra) nem változtattuk meg a GeForce driver alapértelmezett beállításait, minden a gyári konfiguráció szerint futott. A szintetikus mérések után a játékokhoz manuálisan bekapcsoltuk a 16×-os anizotropikus szűrést.

Fogyasztás és melegedés mérése:

A cikk minden résztvevőjét alávetettük fogyasztási és melegedési méréseknek is. A kártyák étvágyát egy wattmérővel vizslattuk úgy, hogy terheletlen fogyasztásnak a Windows alatt nyugalmi állapotban mutatott értékét jegyeztük fel, terhelésre pedig a FurMark 1.8.2 beépített mérőmodulját használtuk úgy, hogy 5 percig futtattuk a programot benchmark módban a legagresszívebb beállításokkal. Mindkét állapotban igyekeztünk egy hozzávetőleges átlagot képezni a látott adatokból. A hőmérsékleti értékek, a terheltségi szintek és a ventilátorok fordulatszámainak figyelésére az Afterburner 1.6.1-t használtuk, a monitorozást egy rövid nyugalmi állapot után a FurMark-os terhelési fázis alatt végeztük, majd hagytuk a kártyákat visszahűlni.

ASUS GeForce GT 240

ASUS GeForce GT 220 BRAVO


Első körben nézzük a szintetikus mérőprogramokat!

A tesztekből egyértelműen kirajzolódik a GeForce GT 240 rémisztő erőfölénye. Tudjuk, hogy a GT 220-on csak DDR2 memóriák vannak és az órajelek is alacsonyabbak a gyári ajánlásnál, így valójában annyira nem meglepő ez a különbség, de már most igazolódni látszik az, amit az elején mondtunk -- a GT 220 BRAVO-val ne nagyon akarjunk játszani.


Lássuk hogyan boldogulnak a kártyák a játékokkal!

A S.T.A.L.K.E.R. legújabb része szerény beállításokkal, DX10 módban futtatva 1280 × 1024-es felbontáson a GT 220 BRAVO esetében a határon mozog, nagyjából képes a játszható szinten maradni, a nagyobbik felbontáson viszont elvérzik. A GT 240-nek viszont ilyen minőségi szinten meg sem kottyan, mindkét felbontáson 50+ FPS szintet produkál.

A Dirt 2 esetében hasonló a helyzet, a GT 220 BRAVO a kisebbik felbontáson még úgy ahogy eltengődik, de 1680 × 1050-re kapcsolva már valószínűleg sokszor zavaró akadásba ütköznénk. A Low profilt alkalmazva a GeForce GT 240-nek viszont nincs problémája a feladattal, akár magasabb minőségi szinten is megfelelő sebességre képes.


A tesztet három további játékprogrammal zárjuk le.

A Hawx általában szépen szokott futni az NVIDIA kártyáin, ezt most is láthatjuk, hiszen a közepes és az alacsony minőségi szintet vegyítve a GT 220 BRAVO a magasabb felbontáson is képes a 30 FPS-es határ közelében maradni, a GT 240 pedig komolyabb megpróbáltatást is elbírna.

A Far Cry 2-vel a GT 220 már jobban megszenved, a használt beállításokkal nem igazán tud játszható szintet produkálni, eközben a GeForce GT 240 mindkét felbontáson magabiztosan teljesít, úgyhogy alkalmazása esetén a Far Cry 2-ről sem kell lemondanunk.

A Lost Planet második részének demóját a közelmúltban állítottuk csatasorba, a mérés során a DirectX 9 módot használtuk, alacsony minőségi szinten. Ennek következtében a kisebbik felbontáson a GT 220 BRAVO is életképesnek bizonyul, de 1680 × 1050-en már problémákkal lehet számolni. A GT 240 úgy, ahogyan a többi mérésben is tette, az adott paraméterekkel a Lost Planet 2-ben is kellő energiát tud mozgósítani.


Következik az összegfoglalás. Vizsgáljuk először a tesztekben nyújtott grafikus teljesítményt! A cikkben szereplő két kártya egyike sem keményvonalas gémerek számára lett kifejlesztetve, azonban a két modell között így is osztálykülönbségek vannak, hiába szerepelnek a típusszám alapján csak egy kategóriával egymás mellett. Nyilván a tesztben megmutatkozó nagy differenciához komolyan hozzájárultak a GT 220 BRAVO-on végrehajtott "butítások", azaz az alacsonyabb órajelek és a DDR2 alkalmazása. Természetesen a látottak nem értek minket meglepetésként, hiszen már a mérések előtt elmondtuk, a GT 220 BRAVO nem játékra való, multimédiás célokra alakították át. Az egyes tesztprogramok arra mindenféleképpen jók voltak, hogy lássuk, ha nagyon akarunk, tudunk játszogatni is a HTPC-nkbe szánt videovezérlővel, de csak nagyon kemény kompromisszumokkal, és ezt érdemes észben tartani. A helyén kell kezelni a dolgokat, tehát 16×-os élsimítással maximum pasziánsz futtatása közben próbálkozzunk. A ASUS GeForce GT 240-e viszont hálás volt a GDDR5 alkalmazásáért, és végig meggyőző eredményeket hozott, persze azokkal a beállításokkal, amelyeket a GeForce GT 220 miatt használtunk, nem is volt túl nehéz dolga, ereje elég arra, hogy 1680 × 1080-as felbontásban, esetenként komolyabb minőségi beállításokkal is játszani tudjunk.

Az ASUS BRAVO 220 SILENT/DI/1GD2(LP), mint HTPC-be szánt, multimédiás célokra megalkotott modell, már sokkal szimpatikus képet mutat. A mérnökök jól érezték, hogy szükség van a kis méretre és a teljesen hangtalan működésre, valamint a távirányítóért és a média centerért is piros pont jár. A fényérzékelő szenzor hasznossága szubjektív dolog, bizonyára lesz aki használni fogja, és lesz aki nem, mi nem soroljuk a kulcsfontosságú képességek közé.

Már csak arról nem beszéltünk, milyen áron juthatunk hozzá jelenleg ezekhez a termékekhez, ez pedig döntően meghatározhatja a sikerességet, úgyhogy nem is halaszthatjuk tovább a dolgot. Kezdjük azzal, hogy a netes árgyűjtőkön végzett gyors felmérés után kiderült, hogy ez a két modell nem érhető el túl sok helyen, vagy nem számítanak slágertermékeknek, így kevésbé nyomják őket a kereskedők. Az árakat megpillantva ez a jelenség mindjárt érthetővé vált. Az ASUS ENGT240/DI/1GD5/A a mi gyorsfelmérésünk alapján körülbelül 28 000 Ft-ért lelhető fel. Ez nagyon sok, még akkor is, ha egy minőségi hűtéssel, natív HDMI-vel és GDDR5-tel szerelt típusról van szó, hiszen egy DirectX 11 támogatást (is) nyújtó Radeon HD 5670-et már 20 000 Ft alatt, egy jóval erősebb Radeon HD 5750-et pedig 26 000 Ft környékén megkapunk, az ENGT240/DI/1GD5/A pedig még ennél is drágább. Csendben megjegyezve azt is, hogy a GT 200 sorozat tagjai csak DirectX 10.1 támogatással bírnak. Nem tudjuk, hogy a gyártó árazta-e túl a terméket, vagy a kereskedők gondolják azt, hogy az 1 GB GDDR5 miatt aranyárban is el lehet adni, de amíg ez így van, addig nem tudjuk ajánlani, pedig az ENGT240/DI/1GD5/A egyébként nem rossz kártya. Sajnos az ASUS BRAVO 220 SILENT/DI/1GD2(LP) sem nyűgözött le 25 000 Ft körüli vételárával, de esetében legalább érthető a dolog, hiszen a kártya mellé rengeteg tartozékot is kapunk, amit így nem kell külön megvásárolni. Az viszont nem biztos, hogy nincs nála jobb, vagy hasonló alternatíva. Az tény, hogy akinek kis méretű, csendes, friss natív HDMI kimenetes kártyára van szüksége, és tetszik neki a távirányító, a szoftver és a szenzor, az szeretni fogja a GT 220 BRAVO-t, ha pár ezressel még csökkenne az ára, vonzóbb lehetne, a koncepció egyértelműen tetszett.

ASUS BRAVO 220 SILENT/DI/1GD2(LP)

Cikkünkhöz fórumunkban szólhattok hozzá!

Az ASUS ENGT240/DI/1GD5/A és az ASUS BRAVO 220 SILENT/DI/1GD2(LP) videokártyákat az ASUS hazai képviselete biztosította tesztünkhöz, köszönjük!


A cikkben szereplő állandó tesztkomponenseinkért az alábbi támogatóinknak jár köszönet:







  • Írta: Pintér Gábor (gabi123)
  • Kategória: Videokártya Cikkek
  • Találatok: 9244

A nagy videokártya teszt: A GTX 465-től és a HD 5830-tól a csúcsig

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Egy régebbi ígéretünknek igyekszünk most eleget tenni, hiszen a korábbi GTX 480-nal foglalkozó cikkben elmondtuk, a közeljövőben szeretnénk átfogó felsőkategóriás VGA cikket készíteni, amikor minden kártya megjelenik és rendelkezésre áll, tehát letisztul a kép. Nos, ez az idő most elérkezett, kedvező a csillagok állása, megérkeztek a kártyák, elérhetővé váltak a legfrissebb meghajtók, így az utóbbi évek egyik legkomolyabb grafikus kártyás tesztjére vállalkoztunk. Rengeteg munkaóra eredménye ez a cikk, reméljük örömmel és megelégedettséggel fogjátok fogadni.

Az egykártyás rendszerek mellett SLI és CrossFireX konfigokat is építettünk, így lesz teljes a paletta, melyben a gyári kivitelű vezérlők mellett olyan finomságok is megjelennek, mint az ASUS Matrix 5870 Platinum, az ASUS EAH5830 DirectCU, vagy a GIGABYTE HD 5830 UDV. Nem akarjuk túl hosszan húzogatni előttetek a mézesmadzagot, vágjunk is bele. A következő oldalon a cikk résztvevőivel foglalkozunk, az újdonságokkal részletesebben, míg a visszatérő vendégekkel említés szintjén. Sört, pop cornt készíteni, indul a móka!


Hadrend a zöldek oldalán:

NVIDIA GeForce GTX 465 (ASUS ENGTX465)

A GeForce GTX 465 mostanában szállingózik be a nagykerek raktáraiba, és hamarosan megjelenik a kiskereskedelmi forgalomban. Jelenleg a Fermi architektúra "legkisebb" képviselője, az NVIDIA papíron a HD 5830 ellenfeléül szánja. Az elég komoly mértékű butításnak köszönhetően jelentős mértékben csökkent a fogyasztása is a csúcshoz, a GTX 480-hoz képest, értelemszerűen emiatt a teljesítmény oldalon is komoly változás következett be, hogy mekkora, az majd hamarosan kiderül a tesztekből.

Vizsgáljuk meg egy picit részletesebben, hogyan módosult a GF100 mag a GTX 465 esetén egy GTX 480-hoz képest! Természetesen a 40 nm-es gyártástechnológia megmaradt, de a magban található Shader Multiprocesszorok száma 15-ről 11-re csökkent, melyek darabonként továbbra is 32 CUDA magot tartalmaznak. Így jön ki a 352 CUDA core a 480 darabhoz képest. Ennek megfelelően a ROP-blokkok száma is kevesebb, 48 helyett 32.

Egykártyás és SLI üzemmód (SLI-nél a GPU-Z megmakacsolta magát és hibával elszállt)

Nem meglepő a memóriavezérlő megcsonkítása, mely 384 bit helyett 256 bites, ehhez 1 GB GDDR5 memória társul. Olcsósított Fermi révén az órajelek sem maradhattak érintetlenül, a GPU 608-, az árnyalók 1215-, míg a memóriák 3208 MHz-en járnak. A GTX 465 minden olyan képesség birtokában van, amit a GTX 480 tud, DirectX 11, DirectCompute 5.0, OpenCL, CUDA és PhysX támogatás, 3-Way SLI és 3D Vision Surround ismerete.

GTX 465-ből két ASUS modell érkezett hozzánk, melyek minden téren gyári megoldásnak tekinthetőek, a hűtést figyelve csupán egy ízléses ASUS matrica tudatja velünk, hogy melyik márkával van dolgunk. A kártya jelentősen rövidebb, mint egy GTX 480, a hossza és a hűtése 100 %-ban megegyezik a hamarosan bemutatkozó GTX 470 méretével, illetve hűtőjével. Kimenetek terén -- referenciamegoldás révén -- nem ért meglepetés minket, a két darab DVI mellett egy HDMI áll rendelkezésre, arra viszont fontos figyelni, hogy mini-HDMI típusú csatlakozóról van szó.

alt

A doboz stílusa is a sztenderd ASUS, benne az igényes fekete kartondobozokkal, aranyozott szövegekkel. A telepítőlemezt és a felhasználási útmutatót a szokásos átalakítók és kábelek kísérik, extrának pedig egy igényes bőr felületű, szivacsos talppal megtoldott ASUS egérpadot írhatunk fel.

NVIDIA GeForce GTX 470 (ASUS ENGTX470)

A GTX 470 lehet az arany középút, ha a GTX 480-hoz képest mérsékeltebb árra, de a GTX 465-nél nagyobb teljesítményre van szükségünk. Ez a típus a nagytesóval karöltve már elég hosszú ideje a piacon van, elérhető, de mivel a GTX 480-nal foglalkozó cikkünkben még nem tudtuk testközelből bemutatni, ezért róla is ejtenénk néhány szót felépítés ügyileg. A Shader Multiprocesszorok száma pontosan egyel kevesebb, mint a GTX 480-ban, azaz 14, emiatt a CUDA magok száma 14 × 32, azaz 448 darab.

A ROP egységek száma 48-ról 40-re csökkent, a memóriacsatoló 384-ről 320 bitesre változott, ennek értelmében a fedélzeti memóriából is kevesebbet találunk, 1536 MB helyett 1280 MB-ot. Az üzemfrekvenciák a következőképpen alakulnak: GPU: 608 MHz (ez megegyezik a GTX 465-ével), shaderek: 1215 MHz (szintén GTX 465-ös érték), míg a GDDR5 memóriák 3348 MHz-en járnak. A különböző technológiák támogatásával kapcsolatban ugyanazt tudjuk elmondani, mint a GTX 465 esetében, mindent ismer, amit a GTX 480.

Egykártyás és SLI üzemmód

GTX 470-ből szintén két ASUS példány kopogtatott ajtónkon, és már a kicsomogásnál szembetűnő volt, hogy a kártya ránézésre egy GTX 465 is lehetne. Ugyanaz a méret, ugyanaz a hűtés, ugyanaz a matrica. Az órajeleknél már megfigyelhető volt némi hasonlóság, de a kártyát kézbe véve is megerősíthető volt az erős rokoni kapcsolat.

Ezek után már nem volt annyira meglepő, hogy olyan hírek röppentek fel, mely szerint egyes GTX 465 modellek (az ASUS is köztük van) GTX 470-né alakíthatóak gyakorlatilag 100 %-os mértékben, annak minden veszélyével együtt. Erre a műveletre viszont mi senki nem buzdítunk, és semmilyen felelősséget nem tudunk vállalni az információért! Ami az ASUS ENGTX470-et illeti, ezek után már végképp nem megrázó, hogy a kimenetkínálat, a doboz és annak tartalma is ugyan az, mint a GTX 465-nél leírtaknál.

alt

NVIDIA GeForce GTX 480 (ASUS ENGTX480, GIGABYTE GTX480)

alt

Ezekre a kártyákra most nem fecsérelnénk túl sok szót, hiszen a legerősebb Fermit, azaz a GTX 480-at bemutató cikkünkben részletesen foglalkoztunk a témával, aki kihagyta, annak érdemes pótolnia, hiszen az abban leírt ismeretek nélkül aligha érti, amiről eddig beszéltünk.

Egykártyás és SLI üzemmód (SLI-nél a GPU-Z megmakacsolta magát és hibával elszállt)

Mind az ASUS, mind a GIGABYTE GTX 480-na teljes egészében referenciamegoldás, nyilván a kötelező gyártói logót kivéve. Az ASUS ENGTX480 doboza, és annak tartalma a többi Fermi kártyával megegyező stílusú és gazdagságú, a GIGABYTE gyermekéről pedig ezen az oldalon részletesen értekeztünk.

Seregszemle a piros csapatoknál:

ATI Radeon HD 5830 (ASUS EAH5830 DirectCU, GIGABYTE HD 5830 UDV)

A HD 5830 már nem új versenyző a piacon, azonban eddig őt sem muttathattuk be nektek testközelből, egészen eddig. A teljes értékű Cypress maghoz keményen nyúlt az AMD, és súlyos darabokat vésett le belőle.

Az 1600 stream processzor helyett csak 1120 darab maradt, a ROP egységek száma pedig a felére, 32-ről 16-ra esett vissza. Szerencsére a memóriavezérlőt és a RAM mennyiségét nem bántották, így a HD 5830-on is 256 bites csatolón 1 GB GDDR5 memória dolgozik. További jó hír, hogy a működési frekvenciák sem kerültek a padlóra, a HD 5870 képest a GPU 850 helyett 800 MHz-en jár, a GDDR5 lapkák pedig 4800 MHz helyett 4000 MHz-en sedernek. Természetesen ezek a változások a teljesítmény tekintve negatívak, viszont a vételárat tekintve igen kedvezően befolyásolják a HD 5830 szereplését. Szolgáltatásokban és a technológiák ismeretében nem szenvedett csonkítást, DirectX 11, ATI Stream, DirectCompute 5.0, valamint a 3 kijelzőt támogató Eyefinity képesség is használatba vehető.

Egykártyás és CrossFireX üzemmód (ASUS EAH5830 DirectCU + GIGABYTE HD 5830 UDV)

A Cypress-re épülő HD 5800-as család legkisebb tagját előszeretettel dolgozzák át a partnerek, a referenciamodell mellett sokféle egyedi kialakítással találkozhatunk. Ezt jól példázza a mi esetünk is, hiszen a hozzánk érkezett két modell egyike sem gyári kivitel, az ASUS és a GIGABYTE is bátran nyúlt hozzá a kártyához. A órajelek nem módosultak, viszont nem csak a hűtést váltották le, hanem egyedi nyomtatott áramköröket is terteztek a vezérlőkhöz.

Az ASUS EAH5830 DirectCU saját fekete NYÁK-ja már első látásra is több pontban eltér a referenciától. A PCB hátsó éleit lecsapták és lekerekítették, és a tápellátás is változott, hiszen két darab 6-tűs PCI Express tápcsati helyett egy 6- és egy 8-tűsre van szükség a kártya életre keltéséhez. A hűtő kialakítása nem zárt szélcsatornájú, hanem nyitott, és a 72 mm átmérőjű ventilátor függőleges irányban lefelé fújja a levegőt. A két darab, nikkelezett réz hőcső 8 mm-es átmérővel bír, megjelenésük masszív, és bizakodásra ad okot a hatékonysággal kapcsolatban, már csak azért is, mert a borda talpában közvetlenül találkoznak a GPU felületével (ilyen megoldást már láthattunk processzorhűtőknél).

alt

A borda nem túl nagy méretű, de kialakításra meggyőző, sűrűn lamellázott, rajta egy csinos műanyag takarólemez dobja fel a látványt az elmaradhatatlan ASUS emblémával. A DirectCU hűtő terhelés alatt 20 %-kal, míg terheletlen állapotban 35 %-kal csendesebb működést ígér a referenciamegoldáshoz képest. A mérnökök a kimenetekhez is hozzányúltak, az egy szem DVI mellett natív HDMI és egy DisplayPort képezi a repertoárt. A doboz színvilága a megszokott EAH sorozat stílusát tükrözi, és ez igaz annak tartalmára is. A fekete kartondobozok, illetve elválasztók az alap dolgokat, tehát a telepítőlemezt, a kézikönyvet és kábeleket/átalakítókat tartalmazzák.

A GIGABYTE HD 5830 UDV nevéből adódóan az Ultra Durable VGA termékcsoportot erősíti, mely sok jóval kecsegtet. A fiúk az előző VGA-hoz hasonlóan sutba dobták a gyári NYÁK-ot és a hűtőt, inkább sajátot álmdodtak meg munkájukhoz. Az 5830 UDV megtáplálásához elegendő a két darab 6-tűs PCI Express csati, a kimenetek felé fordulva pedig nyugtázhatjuk, hogy a natív HDMI (aranyozott) és a DisplayPort mellett két DVI is munkára fogható. A hűtés ránézésre néhol több, néhol kevesebb, mint az ASUS DirectCU megoldása. A hőcsővek csak 6 mm-esek és nem érintkeznek közvetlenül a grafikus maggal, hanem egy réz talpban futnak össze, viszont három van belőlük, és a szintén sűrűn lamellázott borda felülete is nagyobb, hiszen szinte teljesen végignyúlik a kártya hosszán.

Ha már így alakult, a GIGABYTE egy helyett két 72 mm-es ventilátort fektetett rá, a srácok úgy számolnak, hogy ez a csomag 27 %-kal hűvösebb üzemet biztosít, mint a referenciahűtés. Mivel UDV modellről van szó, ezért a technológia minden eleme igaz erre az 5830-re: 2 uncia rezet tartalmazó nyomtatott áramkör, japán szilárd elektrolit kondenzátorok, kiváló minőségű MOSFET-ek és vasmagos tekercsek, első osztályú Samsung/Hynix memórialapkák. Nagy extrákra a HD 5830 UDV dobozában kutatva sem kell számítani, de a széria hiánytalan: telepítőlemez, kéizkönyv, CrossFireX híd, átalakítók, kábelek megvannak.

ATI Radeon HD 5850 (ASUS EAH5850)

A HD 5850, ráadásul az ASUS EAH5850-e már szerepelt a korábbi felsőkategóriás cikkünkben, ezért róla nem zengünk hosszú ódákat. Teljes egészében referencia kivetel, mind hűtésben, mind órajelekben, a már többször felsorolt ASUS körítéssel. Egykártyás és CrossFireX rendszerben is bizonyíthat a GTX470 és a GTX470 SLI ellen.

Egykártyás és CrossFireX üzemmód (ASUS EAH5850 × 2)

ATI Radeon HD 5870 (GIGABYTE HD 5870, ASUS MATRIX 5870 Platinum)

A GIGABYTE HD 5870-éről nem szólunk sokat, hiszen ő volt az első 5870 és egyben az első DirectX 11 kompatibilis kártya, amit a kezünkben tarthattunk, és megtapasztalhattuk pusztító erejét. Az emlékek felidézéséhez érdemes fellapozni eme tesztünket.

Az ASUS MATRIX 5870 Platinumot egy kicsit bővebben be kell mutatnunk, hiszen ő még sosem érezhette a HOC HQ semmi máshoz sem hasonlítható, megnyugtató hangulatát. Ugyan nem e típus az első MATRIX VGA, amit tesztkonfigunkba helyezünk, hiszen a MATRIX GTX285-öt már megismerhettük korábban, de Radeon vonalon ő az első ilyen vendégünk. A MATRIX sorozatról azt kell tudni, hogy az ASUS palettáján egy külön kategória, a Republic of Gamers család tagja, a legjobb minőségű és legnagyobb tudású grafikus vezérlők lakhelye, jellemzően drasztikusan átdolgozva.

A MATRIX 5870 Platinum egyedi hűtést, egyedi nyomtatott áramkört és egyedi szolgáltatásokat kapott. A kártya csak két darab 8-tűs tápcsatlakozóval képes üzemelni, mivel a tápellátó áramkör is megváltozott (8 + 2 + 2 fázis), a tuningosok nyilván nagy örömmel fogadják ezt a hírt. Nem csak a PCB teteje, hanem az alja is teljesen fedett, a fémlapot csak néhány szellőzőrés, a csavarok, és a Super Hybrid Engine, valamint egy másik különleges lapka töri meg, amely egy úgynevezett ASUS Super-ML-Cap, azaz egy különleges kondenzátor. Előbbi, azaz az SHE chip a valós idejű monitorozásért, érzékelésért és vezérelhetőségért felel.

alt

A fejlett, többlépcsős energiagazdálkodási képességnek és a fáziskapcsolásnak köszönhetően a teljesítmény oltárán 19 % pluszt hoz, míg a túlhajtási hajlandóságot jelentősen növeli, amely abból adódik, hogy a zajteljesítménye egy mezei 5870-hez képest a 164 mV-ról 75 mV-ra csökkent. A hűtés ránézésre teljesen olyan, mint amit a MATRIX GTX 285-ön láttunk, a mintázat, a forma és az anyag ugyanaz, és a kártya oldalán megtalálható a világító MATRIX felirat, amely a különböző színű fénnyel a terheltségről hivatott informálni a felhasználót. Annyi még bizonyos, hogy a ventilátor is egyedi, nem csak hogy nagyobb mint a referenciahűtőben forgó, hanem a lapátkiképzés is eltérő, amely 22 %-kal nagyobb légszállítást szavatol.

alt

A működési frekcenciáknál tapasztalt változások némileg alulmúlták várakozásainkat, mivel a RAM-ok maradtak 4800 MHz-en, a GPU órajele pedig 850-ről 894 MHz-re nőtt. Lehet hogy a tervezők úgy voltak vele, inkább a felhasználóra bízzák a tuning jelentősebb részét. Mindenesetre ezt a mérések idejére visszavettük a gyári 850 MHz-es értékre, a 2 GB-os fedélzeti memóriát viszont értelemszerűen nem tudtuk befolyásolni, így némileg erősebb eredményeket láthatunk majd a grafikonokban, mintha egy referenciamodell szerepelt volna. A termék mellé speciális szoftver is jár, mely az iTracker2 névre hallgat, és egyebek mellett a frekcenciák mellett a feszültségértékek módosítására is lehetőség nyílik a használatával.

Ilyen speciális kártyához speciális doboz illik, az álló kivitelű tároló előlapja nyitható, és ha ezt megtesszük, egy ablakon keresztül máris elénk tárul a MATRIX 5870 Platinum magával ragadó látványa, előre vetítve a plusz erőt amivel más és több, mint családjának többi tagja. A belsőségeket böngészve a lemezek, az átalakítók és a kézikönyv sűrűjében egy igényes bőr DVD-tok is előbújik, apró mosolyt csalva új gazdája arcára.

ATI Radeon HD 5970 (ASUS EAH5970)

A HD 5970-es tesztalanyunk sem változott, ismét egy ASUS EAH5970-et köszönthettünk szerkesztőségünkben, mint ASUS-osított refernciamodell. A HD 5970 még mindig a leggyorsabb megoldás a piacon, de ahhoz hogy a GTX 480 felett győzedelmeskedni tudjon, bizony szükség van a két darab, felépítésben teljes értékű Cypress GPU-ra.

A HD 5970 lett volna az utolsó kártya a tesztben, ami mérésre kerül, azonban egy korábban nem tapasztalt anomáliával kerültünk szembe, ugyanis a HD 5970 nem volt hajlandó együttműködni a tesztkonfigunkkal. Az operációs rendszer elkezdte a betöltést, ám a folyamat közben kékhalállal elszállt a gép. Azt gondoltuk, a kártya a rossz, azonban egy másik HD 5970-nel is ugyanezek voltak a tünetek. A tesztkonfiggal meg a másik 12 kártya esetén nem volt probléma... Rejtély... Mindenesetre így a Radeon HD 5970 most kimaradt, a HD 5870 CF valamelyest kárpótol.

Összefoglaló táblázat:


Tesztkonfigurációnk a következő elemeket tartalmazta:

  • Alaplapok:
    • GIGABYTE GA-EX58-UD4P (BIOS: F13)
  • Processzorok:
    • Intel Core i7 920 2,66 GHz @ 3,6 GHz (200×18)
  • Processzorhűtők:
    • Scythe Ninja 2 Rev B
  • Memóriák:
    • Kingston HyperX T1 1600 MHz 9-9-9-24 2 × 2 GB 1,65 V
  • Merevlemezek:
    • HITACHI 160 GB SATA2 (HDS721616PLA380)
    • Samsung 200 GB SATA2 (SP2004C)
  • Videokártyák:
    • GeForce GTX 465 (ASUS ENGTX465 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 465 SLI (2 × ASUS ENGTX465 1024 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 470 (ASUS ENGTX470 1280 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 470 SLI (2 × ASUS ENGTX470 1280 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 480 (ASUS ENGTX480 1536 MB GDDR5)
    • GeForce GTX 480 SLI (ASUS ENGTX480 1536 MB + GIGABYTE GTX480 1536 MB)
    • ATI Radeon HD 5830 (ASUS EAH5830 DirectCU 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5830 CrossFireX (ASUS EAH5830 DCU + GIGABYTE HD 5830 UDV)
    • ATI Radeon HD 5850 (ASUS EAH5850 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5850 CrossfireX (2 × ASUS EAH5850 1024 MB)
    • ATI Radeon HD 5870 (ASUS EAH5870 1024 MB GDDR5)
    • ATI Radeon HD 5870 CrossfireX (ASUS EAH5870 + GIGABYTE HD 5870)
  • Tápegység: Xigmatek NRP-HC1501 1500 W
  • Szoftverkörnyezet:
    • Windows 7 RTM 64 bit Ultimate HUN
    • Intel INF 9.1.1.1019
    • NVIDIA GeForce 257.21 WHQL x64
    • ATI Catalyst 10.6 WHQL x64
    • Realtek HD Audio 2.49 Driver
  • Megjelenítő: ASUS 24T1 TV Monitor

Core i7 920 @ 3600 MHz + Kingston HyperX T1 1600 MHz CL8 + GIGABYTE GA-EX58-UD4P

Grafikus meghajtó-programok alkalmazása:

Mielőtt ismertetnénk a tesztek eredményeit, tisztáznunk kell, hogyan végeztük el azokat. A szintetikus mérések esetén (3DMark Vantage, DirectCompute Benchmark, Unigine Heaven Benchmark, ComputeMark, MediaShow Ultra) sem a GeForce driver, sem a Catalyst beállításait nem piszkáltunk, minden a gyári konfiguráció szerint futott. A szintetikus mérések után a játékokhoz azonban mindkét meghajtó esetén manuálisan bekapcsoltuk a 16×-os anizotropikus szűrést, mivel számos alkalmazás esetén a programból erre nincs lehetőség, ennek jelenlétét viszont szükségesnek éreztük a mérésekhez.

Fogyasztás és melegedés mérése:

A cikk minden résztvevőjét alávetettük fogyasztási és melegedési méréseknek is. A kártyák étvágyát egy wattmérővel vizslattuk úgy, hogy terheletlen fogyasztásnak a Windows alatt nyugalmi állapotban mutatott értékét jegyeztük fel, terhelésre pedig a FurMark 1.8.2 beépített mérőmodulját használtuk úgy, hogy 5 percig futtattuk a programot benchmark módban a legagresszívebb beállításokkal. SLI vagy CrossFireX rendszer esetén értelemszerűen a duál GPU módban indítottuk a szoftvert. Mindkét állapotban igyekeztünk egy hozzávetőleges átlagot képezni a látott adatokból. A hőmérsékleti értékek, a terheltségi szintek és a ventilátorok fordulatszámainak figyelésére az Afterburner 1.6.0-t használtuk, a monitorozást egy rövid nyugalmi állapot után a FurMark-os terhelési fázis alatt végeztük, majd hagytuk a kártyákat visszahűlni.

A kártyák hőmérsékletadatinak, terhelésének és a ventilátorok fordulatszámának vizsgálata:

Radeon vezérlők:

ATI Radeon HD 5830 -- ASUS EAH5830 DirectCU

ATI Radeon HD 5830 CF -- ASUS EAH5830 DirectCU + GIGABYTE HD 5830 UDV

ATI Radeon HD 5850 -- ASUS EAH5850

ATI Radeon HD 5850 CF -- ASUS EAH5850 × 2

ATI Radeon HD 5870 -- ASUS MATRIX 5870 Platinum

ATI Radeon HD 5870 CF -- ASUS MATRIX 5870 Platinum + GIGABYTE HD 5870

GeForce vezérlők:

NVIDIA GeForce GTX 465 -- ASUS ENGTX465

NVIDIA GeForce GTX 465 SLI -- ASUS ENGTX465 × 2

NVIDIA GeForce GTX 470 -- ASUS ENGTX470

NVIDIA GeForce GTX 470 SLI -- ASUS ENGTX470 × 2

NVIDIA GeForce GTX 480 -- ASUS ENGTX480

NVIDIA GeForce GTX 480 SLI -- ASUS ENGTX480 + GIGABYTE GTX 480


Most, hogy az összes résztvevőt bemutattuk, túl vagyunk a fogyasztást és a melegedést vizsgáló fázisokon, végre jöhetnek a tesztek!

Elsőként a Vantage következik, ahogy már megszokhattátok:

A mérések alatt a PhysX nem volt aktív

Bizony szép grafikont rajzoltak ki az eredmények, meglepő dolgot viszont nem konstatálhatunk. A típusonkénti váltásokkal felfelé haladva szépen növekednek a pontszámok, és a többkártyás rendszerek is megfelelően skálázódnak. Kialakultak az egyes párosok is, a GTX 465 a HD 5830 ellen, a GTX 470 a HD 5850 ellen, míg a GTX 480 a HD 5870 ellen küzd, és a GTX 480-at kivéve a Radeonok bizonyulnak erősebbnek.

Az Unigine Heaven legújabb verziójával futattjuk, melyet a lehető legagresszívebb beállításokkal futtattunk. A Radeonok kevésbé komálták ezt, talán az extrém tesszellációs profil fogta meg őket legjobban. Az egyes kategórián belüli csatákat torony magasan a GeForce-ok nyerik, és ez az uralom gyakorlatilag az egész grafikonra kiterjeszthető. Heavenben ilyen paraméterezéssel bizony jó a Fermi, legyen szó annak kisebb vagy nagyobb tagjáról.

A DirectCompute nevezetű tesztprogramot már ismerhetitek, most azonban annak legújabb verzióját bányásztuk elő az internet legmélyebb bugyraiból, és használata után elég érdekes eredményeket kaptunk. Az eddigiekhez képest a legszembeötlőbb változás az, hogy a szoftver már nem csak a DirectCompute, hanem az OpenCL vonatkozásában is képes mérni. A DirectCompute modullal meggyűlt a baja a GeForce-oknak, vagy épp fordítva, a programnak az NVIDIA kártyákkal, ugyanis két esetben elindulni sem volt hajlandó, ahol igen, ott pedig minden vezérlőn ugyanazt az eredményt produkálta, mely a Radeonokhoz képest a vicc kategóriát erősíti. A piros kártyák esetén sem volt minden rendben, a HD 5830 gyanúsan gyengébbet hozott, mint a többiek, a CrossFireX-t pedig nem támogatja a program, mint ahogy a látottak tükrében az SLI-t sem. Az OpenCL mérésnél már helyükre kerültek a dolgok, de nem teljesen. Ugyanabban a két esetben szintén nincs eredmény, mely nem meglepő, hiszen mint mondtuk, ott a program elindulni sem volt hajlandó. Két GTX 470-nél működött az SLI, ezt láthatjuk, a CrossFireX viszont nem. Mindenesetre legalább az erősebb kártyák jobb eredményeket hoztak gyengébb társaiknál, ez is valami.

A ComputeMarkot most először alkalmazzuk tesztsorozatunkban, kapóra jött, hogy a éppen a mérések elkezdésekor jelent meg a legfrissebb, azaz a 2.1-es verzió. Radeonok esetében azt történik, amit várunk, az egyre erősebb modelleknek megfelelően szépen, lépcsőzetesen javulnak a pontszámok, és a CrossFireX is annak rendje és módja szerint üzemel. Ugyanez már nem mondható el az SLI-ről, ugyanis az eredmények alapján a program nem támogatja, vagy nem szereti, ettől eltekintve nincs probléma. Az egyes kategóriákon belüli ellenfelek közül ismét a Radeonok tudnak győzedelmeskedni a GeForce-ok felett.

Ami egyértelműen kiderül a fenti két tesztprogram alapján: a DirectCompute és OpenCL képességek mérése napjainkban még nem könnyű feladat, ugyan programok már vannak, de a működésük és a kapott eredmények jónéhány esetben nem értékelhetőek igazán hitelesnek.

Lassan valóban eljutunk oda, hogy a videokártyákban lakozó hatalmas erő már nem csak grafikai számításokra használható fel, ennek az eszköze a DirectCompute, az OpenCL, vagy specifikusan az NVIDIA CUDA, illetve az ATI Stream, melyet például videokonvertálásra is fel lehet használni. A CyberLink MediaShow mindkét utóbbi technológiát támogatja, így nem csak a processzorhoz, hanem egymáshoz is tudjuk hasonlítani a hatásfokot.

Azt már most el kell mondanunk, hogy úgy ahogy a DirectCompute és az OpenCL esetében, itt sem zökkenőmentes a mérés, ez látszódik az eredményekben is. Néhol egy elvileg erősebb kártya gyengébben üzemel papíron gyengébb társánál, a többkártyás rendszerekből pedig nem profitálunk. A tesztet megismételve ugyanaz a konfigon sosem kapjuk másodpercre ugyanazt az eredmény. Ezek az mérések tehát inkább csak tájékoztató jellegűek, de két dolog biztos: Jelen pillanatban a Fermi + CUDA páros tűnik hatásosabbnak, de legyen szó akár CUDA-ról, akár Streamről, a technológiáknak igenis van létjogosultságuk, mert minden esetben jóval gyorsabban végeztek a FULL HD-s anyag (TOD fájl, JVC HD kameráról) 720p-s MP4-be való konvertálásával, mint ha csak tisztán a processzort használtuk.


A különféle tesztprogramokon túlvagyunk, következnek a játékok!

Itt van mindjárt -- mostmár nagy öregként -- a Crysis, sokszor szerepelt már, így nem is cifráznánk túl a dolgot. Mindig is a zöld kártyákat csípte jobban, persze amíg a Fermi nem volt jelen, a friss Radeonok előnyben voltak a koros GTX 2xx kártyákhoz képest. Most azonban helyreállt a világ rendje, és az NVIDIA modellek újra igen nagy magabiztossággal uralják ezt a versenyszámot. Minden GeForce megnyeri a kategórián belüli csatáját, olyannyira, hogy a GTX 480-at csak a CrossFireX-be kötött két darab HD 5870 tudja legyűrni.

"Ha Crysis van, Far Cry 2 is van" -- tartja egy régi székely mondás, és nem alaptalanul. A Dunia motor sem mai darab, de azért még meg tudja dolgoztatni a kártyákat, legalább is "single" módban. Ha az oszlopokra pillantunk, bizony nem kell sokáig tanakodni, hogy egyértelművé váljon: GeForce hegemónia, csúnyán. Olyannyira, hogy a Matrix 5870 még a GTX 465-től is kikap, ami igencsak meglepő. Azonban ennyiből nem vonjuk le messzemenő következtetéseket, ez csak egy játék a sok közül, de tény, hogy a Radeonok itt jelentős hátrányban vannak.

Az oldal utolsó játéka is egy régi motoros, ám ezúttal az elérhető legújabb verziót iktattuk be belőle. A tesztek végeredménye jól illeszkedik az előző két címhez, a cikk ezen oldalának győztesei abszolút mértékben a GeForce megoldások.


Új oldal, új címek, vágjunk is bele!

A Modern Warfare 2-vel indítunk, mely finoman szólva sem egy techdemo, de játékélményben a legmodernebb FPS-ekkel máig is felveszi a versenyt. Ez persze a videokártyákat nem hatja meg, és csakúgy ontják magukból az FPS-ek százait. A CrossFireX és az SLI is szépen működik, a GeForce-ok egyértelműen gyorsabbak ellenfeleiknél, a játszhatóság szempontjából viszont szinte mindegy, hogy mink van, ugyanis a mezőny végén a HD 5830 is mindkét felbontásban 100 FPS felett produkál.

A HAWX repülőszimulátor már nagyobb feladat elé állítja a mezőnyt. A HD 5830 a kritikus 30 FPS közelébe csúszik, de végig felette marad, a GeForce-ok viszont szárnyalnak, típustól függletlenül, és mindenhol megnyerik csatáikat. Jól működik az SLI és a CFX is, de ahogy látjuk, a GTX 465 még a MATRIX-ot is lenyomja, a HD 5870 CF pedig épphogy elég egy darab GTX 480 ellen.

Az oldalt a Battleforge zárja, a legfrissebb verzióra frissítve, DX11-es képességekkel fűszerezve. A GF100 alapú kártyák komolyan veszik a párharcokat, így úgy tűnik, nem tudnak veszíteni. A HD 5830 már vastagon becsúszik 30 FPS alá, de HD 5850 végig felette marad. A többkártyás rendszerek jól működnek, de közülük is kiemelkedik a GTX 480 SLI ámokfutása, mely egyedüliként lépi át a 100 FPS-es lélektani határt. Ugyan nem mennek rosszul a Radeonok sem, de egyik szegmensben sem tudnak csatát nyerni, az eddigi két oldal alapján az látszik körvonalazódni, hogy a GF100 alapú GeForce-ok bizony teljesítményben felül tudnak kerekedni vetélytársaikon, és nem megosztottan, hanem szinte mindenhol.


A folytatásban két olyan cím következik, melyek szintén jó viszonyt ápolnak a DirectX 11-es API-val.

A Call of Pripyattal az első páciens, abból is a kisebbik felbontás. A mezőny összerázódik, a Radeonok feljönnek, és nem egy esetben győzedelmeskednek is.

Lássuk hogy változik a kép ha FULL HD felbontásra kapcsolunk -- azon túl hogy 1920 × 1080 pixel lesz kirajzolva. Ismét vegyes a felvágott, az 5830 bukik a GTX 465-tel szemben, GTX 470-et csak a MATRIX tudja befogni, viszont a CrossFireX rendszerek megtáltosodnak az SLI konfigurációkhoz képest. Az biztos, hogy ebben a fázisban senki nem alibizett, komoly ellenfelei voltak a kártyák a folymatosan dolgozó mobil klímának.

Végül autózzunk egy kicsit, ha nem élőben, legalább virtuálisan. Ha a mezőnyben szereplő kártya valamelyikével rendelkezünk, bátran tehetjük ezt a legdurvább beállításokkal is, ugyanis mind a HD 5830, mind a GTX 465 derekasan helytáll, ha a játszhatóságról van szó. A GeForce-ok picit erősebbek kategórián belüli ellenfeleiknél, a SLI és a CFX szépen skálázódik. Összegzés képpen elmondható, hogy az Radeonok visszafoglaltak néhány árkot a csatamezőn, de fordítani nem tudtak egyelőre.


Az utolsó méréses oldalunkra hagytuk a meglepetést, mely két olyan -- viszonylag friss -- játék, melyekkel eleddig még nem találkozhattatok cikkeinkben. Ez az AvP legújabb része és Bad Company 2. Lássuk!

Előbb az Alienek támadását kellett túlélnünk a benchprogi futása közben. Nekünk ugyan sikerült, de a kártyák közül többen elvéreztek a futás végére, és durván beestek 30 FPS alá, hozzátévé, hogy nem sajnáltuk a nehezítést, ha a beállításokról volt szó. A neten elérhető az Alien vs Predator benchmark, mely alap esetben csak konfig fájlból paratmérezhető, nehézkessé tette a mérés. Szerencsére találtunk hozzá egy grafikus interfészt, mely nagyon megkönnyítette az életünket. Az biztos hogy ezt a számot némi meglepetésre a HD 5870 CF nyerte, mely azért meglepő, mert az egykártyás küzdelemben még a GTX 480 mutatkozott erősebbnek, ráadásul nem is kevéssel. Azonban úgy tűnik az SLI nem működik annyira hatékonyan ebben a játékban, mint a CrossFireX, ezt bizonyítja az is, hogy a HD 5830 CF lazán elverte a GTX 465 SLI-t, és majdnem befogta a GTX 470 SLI-t is. Ha viszont csak az egykártyás konfigokat nézzük, a GeForce-ok teljesítménye csak azért nem nevezhető szárnyalásnak, mert 30 FPS közelében megroggyant a térdük, de a GTX 465 még így is mindkét felbontásban gyorsabb, mint a MATRIX 5870 Platinum, innentől kezdve a többi meg szóra sem érdemes.

Jöjjön valóban maratoni tesztünk utolsó játéka, a Bad Company 2, mely nem tartalmaz beépített mérő modult, így a FRAPS-t hívtuk segítségül. A első pálya indulását követően azonnal aktiváltuk a mérő funkciót, melyet egészen addig bekapcsolva hagytunk, amíg a srácok el nem érnek a csónakkal addig a hídig, amin két ellenséges katona diskurál egymással. A híd alá érve lelőttük a FRAPS-et, és az így kapott átlag FPS értékeket közöljük.

Két jó hírünk van: az egyik hogy minden kártya magabiztosan játszható szintet biztosított, a másik, hogy az egyes ellenfelek nincsenek messze egymástól, de tény, hogy pár FPS-nyi előnyt megint csak a GeForce-ok neve mellé lehet felvésni. Nem volt gond az SLI és a CrossFireX működésével sem, bár kicsit kevésbé skálázódtak úgy a párosok, ahogy azt elvártuk, vagy szerettük volna.

Vége a rengeteg mérésnek, a tesztek futtatásának, és hogy őszinték legyünk, mostanra nem is nagyon bánjuk. Az eddigiek alapján -- a grafikonokat vizsgálgatva -- úgy tűnik nincs kérdés, a GeForce-ok nyertek, őket kell venni, és itt véget is ért a történet. Ez azonban koránt sem ilyen egyszerű és egyértelmű, hogy miért, azt a következő oldalon az összefoglalásban taglaljuk.


Több mint 2 hét, 12 kártya, rengeteg mérés, jegyzetelés, körmölés. Nem éppen problémamentesen, de végre a végére értünk, reméljük munkánk nem volt hiábavaló és egy igényes tesztet sikerült összedobnunk, melyet nem csak élvezettel olvastatok, hanem hasznosítani is tudjátok a leírtakat.

Megpróbáljuk összefoglalni e hosszú teszt tapasztalatait:

GeForce GTX 465 - Radeon HD 5830, HD 5850

A teljesítményt tekintve nem túl nehéz a dolog, teljes biztonsággal kijelenthető, hogy a GTX 465 gyorsabb a HD 5830-nál, gyakran jelentős mértékben. A kérdés csak az, ezért milyen árat kell fizetni? Szó szerint véve: jó sokat! Miért? A GTX 465 ára boltonként elég eltérő, de bruttó 75 000 Ft alatt sehol sem tudjuk megcsípni, és az a 75 reálisan inkább 80 000 Ft. A másik oldalon ott a HD 5830, mely 53-57 000 Ft környékén leakasztható a fogasról. A különbség tehát megközelítőleg 25 000 Ft, mely körülbelül 45 %-os különbség. Gyorsabb ennyivel a GTX 465? Elvétve, talán. Átlagban viszont biztosan nem. Ehhez még vegyük hozzá azt, hogy a HD 5830 jóval hűvösebb és kevesebbet fogyaszt, úgyhogy a választás az ár/teljesítmény mutatót és az egyéb jellemzőket figyelembe véve inkább a HD 5830 felé hajlik, de az tény, hogy a GeForce GTX 465 a GTX 400 család legkisebb tagjaként is egy nagyon erős kártya, és ha a felhasználó nem különösebb érzékeny a fogyasztásra és a keletkezett hőre, valamint rendelkezik a szükséges plusz tőkével, szeretni fogja új szerzeményét.

A GTX 465 HD 5850-hez való hasonlítása az ár és a teljesítmény alapján logikusabbnak tűnik, és bizony a középső Radeon már 70 000 Ft környékén hazavihető, tehát még ő is olcsóbb, mint a GTX 465. Ha azt is hozzávesszük, hogy a HD 5850 jónéhány tesztben megközelíti, illetve valahol meg is veri, az újfent nem jó hír a GTX 465 számára, de vannak olyan játékok is, ahol még a HD 5850 sem képes mit kezdeni vele, így a képlet nem egyszerű.

GeForce GTX 470 - Radeon HD 5850, HD 5870

A tapasztalat valami hasonló, mint fentebb. A GTX 470 jóval gyorsabb a HD 5850-nél, kivéve azokat a területeket, amelyek nagyon fekszeknek a Radeonoknak, de ilyenből jelenleg nincs túl sok. A GeForce tehát erősebb, de drágább és energiaéhesebb is -- a megszokott Fermi tünetek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ahogy már mondtuk, 70 000 Ft környékén HD 5850 vásárolható, addig GTX 470-hez 90 000 Ft alatt biztosan nem juthatunk hozzá.

A GTX 470 reálisabb ellenfele inkább a HD 5870, mely szintén 90 000 Ft felett kelleti magát. Ez a gyarkorlatban be is igazolódik, hol az egyik, hol a másik győz. A helyzet tehát az, hogy azonos összegért kaphatunk két -- teljesítményre megközelítőleg azonos -- kártyát, melyek közül az egyik jóval kevesebbet fogyaszt és kevésbé melegszik, valószínűleg csendesebb is. Melyiket választjuk? A gyártófüggetlen és a Radeon szimpatizáns vásárló a HD 5870-et, a GeForce rajongó a GTX 470-et. Melyik fogy jobban? Valószínűleg a HD 5870! Melyik tábornak van igaza? Mind a kettőnek, mert olyan kártyát birtokol, amiben örömét leli, és szerencsés esetben megelégedettséggel használja.

GeForce GTX 480 - Radeon HD 5870 és CrossFireX rendszerek

Az utolsó összevetés szinte már adja magát. A HD 5870 esélytelen a GTX 480-nal szemben, ami egy brutális erőgép, kazán kategóriás hőtermeléssel és fogyasztással, használata előtt érintésvédelmi és tűzvédelmi oktatás tartása ajánlott. Az NVIDIA annyiból jól végezte dolgát, hogy az egy GPU-s mezőnyben visszavette a trónt, a GTX 480-nal szemben csak több Radeonnak vagy a HD 5970-nek van (lett volna) esélye. A GPU-k számát tekintve tehát a GTX 480 a HD 5870 ellen menne, de jóval gyorsabb, viszont jóval drágább is, a HD 5870 90-95 000 Ft-os összegéhez képest közelebb van a 140, mint a 130 000 Ft-hoz. Ennyiért már kapunk két HD 5850-et is, ám a GTX 480 annyira bika, hogy sokszor még a HD 5850 CF-et is lelépi. Sokféle összehasonlítást lehetne még vele boncolgatni a CrossFireX rendszerekhez képest, ahogy az egyes SLI és CrossFireX viszonylatokat is hosszan lehetne elemezni, de ezek már olyan magasságok, ahol nem csak a hőtermelés és a fogyasztás szorul háttérbe, hanem a vételár is, és az esetek nagy részében csak a szimpátia dönt.

Mi tehát a nagy VGA tesztünk konklúziója: úgy tűnik, ha minden szempontot figyelembe veszünk, még mindig a Radeon HD 5800-as sorozatot lehet jobb szívvel ajánlani, hiszen olcsóbb, kevesebbet fogyaszt és hűvösebb, technológiailag pedig ugyanúgy fejlett. Ez nem jelenti azt, hogy az NVIDIA-t és a GeForce-okat temetni kéne, hiszen teljesítményben magasra helyezték a lécet és erőben nem szenvednek hiányt, az más kérdés, hogy ezért milyen árt kell fizetni a villanyszámla és a vételár oltárán. Ha a zöldek versenyképesebb áron tudnak kijönni olyan Fermi alapú kártyákkal (kíváncsiak várjuk a GTX 460-at), melyekben javítanak a problémákon, akkor újra változhat a kép. Addig a Radeonok a semleges vásárló számára vonzóbbak, egyébként meg mindenki saját belátása és pénztárcája alapján vásároljon!

alt

NVIDIA GeForce GTX 480

ASUS MATRIX 5870 Platinum

alt alt

ASUS EAH5830 DirectCU GIGABYTE HD 5830 UDV

Cikkünkhöz fórumunkban szólhattok hozzá!

A cikkben szereplő videokártyákat alábbi partnereink biztosították a teszthez:

Segítségüket ezúton is köszönjük!


Állandó tesztkomponenseinkért az alábbi támogatóinknak jár köszönet:

Pintér Gábor (gabi123)