Kipróbáltuk: ASUS Maximus IV Extreme + Core-i7 2600K - kezdődik az aratási szezon!

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Az ASUS Maximus IV Extreme és a Core i7-2600K párosa egy elég izgalmas összeállítás, büntettek is rendesen. Ha kíváncsi vagy rá, hogy mit tud egy ilyen processzor 4600 MHz-en, 2133 MHz-es RAM-okkal, akkor kerülj beljebb!

Egy ASUS ROG lapról már első pillantásra meg lehet mondani, hogy ROG szériás modellről van szó. A dizájn, a színhasználat és a felszereltség, a szolgáltatások tárháza nem hagy kétséget a vizsgálódó szempárban.  Ez maximálisan igaz az ASUS ROG Maximus IV Extreme-re is.
 
Mielőtt belemerülnénk az elemzésbe, tisztába kell tennünk egy dolgot, ez pedig a doboz (és az alaplapra felragasztott matricán látható „REV 3.0 New B3 Revision” felirat. Mindannyian emlékezhetünk még az Intel fiaskójára, melyet a P67 és a H67 PCH-k tervezésénél követett el, pontosabban az azokban lévő SATA 2.0 vezérlőnél. Az Intel kiemelte, adatvesztés veszélyéről nincsen szó, de az érintett SATA portok teljesítménye az idő előre haladtával egyre csökken, mely egy bizonyos időtartam után a teljes rendszer teljesítményét komolyan visszaveti. A hibajelenséget az okozza, hogy a jelenlegi SATA portokhoz kétféle PLL vezérlést használnak.
 
Ezt az adott szabvány határozza meg, tehát az egyik fajtát a SATA 6 Gb/s, míg a másik fajtát a SATA 3 Gb/s-os portokhoz használják. Előbbi hibátlanul üzemel, az utóbbival viszont gond van, hiszen a vezérlő egyik tranzisztorához a kapuoxid réteget a szükségesnél vékonyabbra tervezték. Erre azért van szükség, hogy az adott tranzisztor alacsony feszültségen is nyitható legyen, de az Intel által használt feszültség túl magas, amely a vártnál nagyobb szivárgási áramot eredményez, ez pedig a SATA 3 Gb/s-os portok lassú, de biztos teljesítménycsökkenéséhez vezet, évek múltával a teljes meghibásodás is nagyon valószínű. Természetesen ez érzékenyen érintette a piacot, és kis késlekedéssel azonnal bejelentették, hogy a hibát egy új revízió formájában fogják orvosolni. Ez persze a kötelező dolog, a már legyártott alaplapokon nem segített, de ez a múlt, úgyhogy ne is foglalkozzunk vele többet.
A mostani alaplapok mindegyike a javított, B3 kiadású PCH-val kerül forgalomba, és a boltokba (kivéve ha már meglévő, beragadt árukészletről van szó egy alacsonyabb forgalmú helyen, ezért érdemes nézni a dobozon a feliratot). A SATA vezérlős probléma tehát mostanra a múlté, ahogy a Maximus IV Extreme esetében is, erről árulkodik a már említett felirat. Ebből már azt is megtudhattuk, hogy a lap LGA 1155 platformra készült, azaz Sandy Bridge processzorokat fogad, P67 – B3 PCH-val.
Ezek azok a termékek, amelyeknek már a dobozát is jó kézbe venni, az ember nem siet, nem kapkod, kiélvezi a pillanatot, szemlélődik. Az M4E (Maximus IV Extreme rövidítve) doboza a sokszor látott ROG dizájnon alapszik, vörös dominancia, nincs túlcsicsázva, az alap információkat kapjuk rajta. Ha felnyitjuk a tetejét, a tartalom két szekcióra, két dobozra van osztva. Az egyikben magát a deszkát találjuk, a másikban pedig a töménytelen mennyiségű tartozékot is kiegészítőt. Vessünk egy gyors pillantást az utóbbira, egy kép és felsorolás szintjén. SLI híd, 3-Way SLI híd, CrossFire híd, ROG-design hátlapi lemez, USB 2.0 hátlapi kivezetés (2 csatis), kábelkötegelők, 4 × 2 darab  (1 párt éppen a teszthez használtunk) SATA kábel, ROG kábelmatricák, ROG matrica, hőmérséklet érzékelő szenzorok (4 darab), Q-connectorok, kábelek mérőpont-kivezetésekhez, RC Bluetooth kártya, ROG Connect USB kábel, telepítőlemez, felhasználói kézikönyv, extra szolgáltatások útmutatója.
Nehéz lenne olyat mondani, ami kimaradt ebből a pakkból, nem is tudunk. Térjünk át magára az alaplapra!
A Maximus IV Extreme bizony nem az egyik előd, a Maximus III Gene szellemiségében készült. Ez  a modell egy hatalmas, Extended ATX szabványú nyomtatott áramkörre épül, 30,5 cm × 26,9 cm-es méretben. A színvilág ismerős, fekete NYÁK, fekete felületek, néhány helyen pirosra váltva, azaz a tradícionális ROG színek köszönnek vissza. Az LGA 1155 foglalatot a korábban már megismert Extreme Engine Digi+ tápellátása látja el éltető energiával (8 fázissal), melyet stílusos, gyönyörűen kidolgozott borda díszít, L-alakban. Ez egy lapított, vastag hőcső segítségével áthúzódik az NF200 hídra is, fedélzetén az üzem közben fényt árasztó ROG logóval.
     
A CPU foglalat másik oldalán található a négy darab DDR3 memóriafoglalat, melybe maximálisan 32 GB memória helyezhető, kétcsatornás üzemmódban, sebességet tekintve 2400 MHz-es OC-s órajelig. A foglalatok tápellátását is az Extreme Engine Digi+ végzi, 3 fázissal. Az NF200 lapka alatt négy darab teljes szélességű (piros) és két rövidebb, egy ×4-es és egy ×1-es (fekete) PCI Express sínt találunk. Ily módon az SLI, a 3-utas SLI és a CrossFireX is támogatott (használatuk esetén szükség lehet a deszka alján és a felső foglalat felett elhelyezett molex tápcsatlakozókra), a teljes szélességű sínek a következő módokban képesek működni: szimpla @×16; duál @×8, ×8; tripla @×8, ×16, ×16.
Bármilyen furcsa is, a sínek mögött elterülő, lapított borda rejti maga alatt a P67 PCH-t. Folytassuk az alaplap jobb szélével! A felsorolás egy BIOS Switch névre keresztelt mikrokapcsolóval indul. A Maximus IV Extreme-en ugyanis két BIOS van, a kapcsoló segítségével választhatjuk ki, hogy melyiket szeretnénk használni. Erről a közelben lévő LED-ek informálnak. Ezt nyolc darab "elfordított" SATA csatlakozó követi: a négy darab fekete színű SATA 2.0 szabványú (PCH-ból), míg a négy piros az új SATA 3.0. Ebből a belső páros a P67-ből táplálkozik, a külső duó pedig a Marvell 9182 PCI-E vezérlőnek köszönhető.
A következő érdekes terület a 24 tűs tápcsatlakozó után kezdődik, a Rampage III Black Editionnél szinte ugyanilyet láttunk, ott OC ZONE volt a neve, itt nincs ily módon kiemelve. Itt olyan speciális dolgokat találunk a nyomtatott áramkörre integrálva, amitől még a legjobb tuningosok palackjában is összefut a folyékony nitrogén. A CPU, a DRAM, a VGA és a BOOT DEVICE működéséről apró LED-ek informálnak egymás mellett, ez az ún. Q-LED fícsör. Mellettük egy GO_LED és egy újabb mikrokapcsoló(=GO_BUTTON) figyel, ez a post folyamat előtt megnyomva a MemOK! alkalmazást indítja el, operációs rendszer alatt pedig ideiglenes tuningprofilt tudunk vele elindítani és kipróbálni. A PCB szélén nyolc darab mérési pontot is találunk (DRAM, CPU_SA, NF200, PCH_PLL, PCH, CPU_IO, CPU_PLL, CPU, GND), nyilván a hardcore tuningosok számára kiépítve. Minden fontosabb feszültségérték egyszerűen leolvasható egy multiméter segítségével (ha kell, kábeles toldókat is rádughatunk a csatlakozókra, ezzel is könnyítve tevékenységünket).
Felettük a nagyobb méretű gomb, a piros START és a némileg kisebb, feketére színezett RESET van, ebben a termékkategóriában ez már gyakorlatilag alapkövetelmény. Megfigyelhető még további négy "eltolható" mikrokapcsoló is, ezekkel a négy darab PCI Express sín kapcsolható ki- és be kézi módszerrel. Van még egy finomság ezen a részen, ez pedig az LN2 mode kapcsoló. A folyékony nitrogénnel tuningoló szakemberek fogják szeretni, ez az extrém alacsony hőfokoknál jelentkező cold bug ellenére megpróbálja beindítani a rendszert, és gyakran sikerrel teszi. Hiba esetén segítségünkre lesz a debug LED is, mely valójában két darab hétszegmens kijelző egymás mellett, hibakódok diagnosztizálására (a kódok a kézikönyvben találhatóak meg).
A Maximus IV Extreme hátlapi kivezetései abszolút a jövőbe mutatnak. A bal oldalon egy kombi PS/2 (billentyűzet vagy egér) csatlakozóval indul a történet – talán ez az egyetlen, amelyre a jövő  nem illeszthető rá, mint jelző --, majd két darab USB-vel folytatódik. Ehhez kapcsolódóan egy számadat: Az ASUS M4E-n összesen 19 darab USB érhető el, a tűs kivezetéseket is beleértve. Ebből 8(!) darab USB 3.0, amely azt jelenti, hogy a hátlapon lévő összes USB port 3.0 szabványú, kivéve a ROG Connectet és a két piros eSATA/USB kombi csatlakozót. Zárójel bezárva. A következő kapcsoló a BIOS-flashback gombja, segítségével pillanatok alatt, egyszerűen állítható vissza  a BIOS pendrive-ról. Ezt egy optikai hangkimenet követi (ez még egy tuninglapról sem hiányozhat), majd egy magas torony következik. A torony két felső emeletén USB 3.0-k laknak, alattuk két darab eSATA/USB 2.0 kombi csatlakozó. A melletteük lévő épület tetején tengeti idejét az első RJ45 LAN csatlakozó, alatta további két darab USB 3.0-val. Az ezt követő terület az extra szolgáltatásoké. Itt találjuk a ROG Connect USB csatlakozóját, valamint két szinkronizációs gombot. Az alsó a ROG Connectet párosítja kábelen a külső eszközzel, míg a felső a ROG Connect Bluetooth-t kapcsolja (meglévő RC BT kártya esetén), és hozza össze a rendszert egy okostelefonnal. Ezt egy újabb RJ45 – USB 3.0 trió követi, majd a legvégére az analóg hangkivezetések maradnak.
Szóljon hozzá!