Kipróbáltuk: LG módra - Cinema 3D az új 3D csoda

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Egy csoda nem csoda - szokták mondani, és az LG-nél mostanában sok csoda vár minket. Itt vannak például a Cinema 3D sorozat tagjai, aminek most legkisebb változatát, a monitor TV-nek keresztelt LG DM2350D-t kaptuk meg tesztre. Fejest ugrunk tehát a harmadik dimenzióba. Tessék kapaszkodni, indul a mandula!

 

Kipróbáltuk – Formabontó 3D monitor az LG-től!

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

 

Ezt a cikket nagyjából úgy kell kezdenem, mint az előző LG monitor bemutatót. A tavalyi év végén azt gondoltam, hogy az idén a kijelzők nagy újdonsága a Full LED technológia elterjedése lesz. Nem így lett. Az első idei LG bemutatónkban egy igazán különleges, pontosabban különlegesen jó képminőséget kínáló IPS panellel szerelt kijelzőt próbálhattunk ki.

 

Úgy tűnik, hogy az LG ezt az évet arra szánta, hogy elszakadjon a konkurenciától. Eddig túlnyomó részt hasonló termékeket gyártott, mint bármelyik másik kijelzőkkel is foglalkozó cég. Ha hagyományos megjelenítésről beszéltünk, akkor a TN+film paneles darabok voltak megvásárolhatók, ha a harmadik dimenzióra is kíváncsiak voltunk, akkor pedig a megszokott shutteres szemüveggel ellátott darabok között keresgélhettünk.

Feljebb már olvasható volt, hogy a kijelzők panelja az LG-nél immár akár IPS is lehet, ami nagyságrendekkel jobb színhűséget, és sok nagyságrenddel jobb betekintési szögeket kínál, mint a megszokott TN+film panel. Mostanra gondolom mindenki kitalálta, hogy a változás, az átlagtól való elszakadás az LG 3D kijelzőit is elérte. Azt, hogy miben különböznek a konkurencia termékeitől, és hogy a „hagyományos” aktív szemüvegesnél jobb vagy rosszabb megoldást kapunk ebből a cikkből fogjátok megtudni!

 


 

2010 végén készültünk el egy átfogó 3D technológiákkal foglalkozó cikkel. Abban az írásban számba vettük napjaink 3D megoldásait. Az LG által használt technológia is szerepelt a felsorolt, bemutatott módszerek között, igaz, akkor ezt a megoldást még nem soroltuk a monitorokon használtak közé.

A három felsorolt módszer az anaglif, vagyis a kétszínű szűrővel ellátott szemüveges, a shutteres, vagyis a szemünket felváltva eltakaró megoldás, és a passzív szemüveges, vagyis a polarizált technológia. Az LG-nél nyomatékosan megkértek minket, hogy felejtsük el a szót, passzív. A hétköznapi szóhasználatban a shutteres az aktív, a polarizált a passzív szemüveg. Ez olyan furcsán hat, hiszen az aktív pozitív, míg a passzív negatív jelentést hordoz. És valóban! Emiatt mostantól elfelejtjük a passzív elnevezést, ehelyett a polarizáltat használjuk. Ez amúgy is közelebb áll a valósághoz.

A polarizált technológiáról a következőket írtuk tavaly:

 


 

Következzen az a technológia, amivel a 3D-s mozikban is találkozhatunk. A technológia története egészen 1967-ig nyúlik vissza. Ekkor mutatták be a négy kanadai tudós (Graeme Ferguson, Roman Kroitor, Robert Kerr és William C. Shaw) által kifejlesztett módszert. Ez a megoldás annyiban megegyezik az előzőekben bemutatott anigliffel, hogy itt is egyszerre vetítik a két szemnek szánt képet. Azt, hogy a szemekbe csak a nekik szánt adat jusson nem a színek variálásával, hanem a fény polarizálásával érik el. Ezeket az egymásra merőleges síkokat hívjuk polarizációs síknak. A lényeg, hogy a polarizálással egyszerre két különböző információt tartalmazó kép juttatható a vászonra, és ezek az egymástól különböző információk szétválaszthatóak egy polarizált szűrőket tartalmazó szemüveggel. Ez a polarizáció lehetne vertikális és horizontális, de ebben az esetben mindig egyenesen kéne tartanunk a fejünket, hogy a polarizált fény a megfelelő szögben érkezzen a szemüvegbe, melyben polarizált szűrők vannak.

Amiatt, hogy a fej döntésekor se „essünk” ki a térből cirkuláris polarizációt használnak. Ennél az eljárásnál egymástól negyed hullámhossznyira eltolt síkhullám összege cirkuláris polarizációra (körpolarizáció) vezet, amely lehet jobbra és balra forgó. A szembe forgó hullámok is képesek különböző információk egyidejű továbbítására, így ezeket a megfelelő polarizált szűrővel ellátott szemüveggel a két szem számára szét lehet választani. A módszer használatakor nem jelent gondot a fej döntése, a jobb és bal szemnek szánt információ továbbra is elkülönül egymástól.


cirkuláris polarizáció

A technológiánál nagyon fontos, hogy a vetítővászonra kerülő fény visszaverődve se veszítse el a polarizáltságát, ehhez pedig speciális ezüst bevonatú vásznat használnak.

A módszer, amit a televíziózásban polarizáltnak neveznek, némileg különbözik a mozikban használttól. A filmszínházakban a fény polarizálását egy vetítő elé helyezett, úgynevezett Z-screen szűrő segítségével valósítják meg. A fent leírt módon polarizált fény a vászonról visszaverődve jut el a polarizációs szűrőt tartalmazó szemüvegen keresztül a jobb és bal szemünkbe, előállítva a mélységérzetet. A TV esetén van némi csavar a dologban. A kép itt nem vetített, hanem egy hagyományos LCD panelen „készül el”. A két képet elméletileg itt is egyszerre látjuk, de a TV esetén az egyik szemnek szánt kép a páros, míg a másiknak szánt a páratlan sorokban látható. A képernyő előtt egy polarizációs szűrő található, mely a sorokat eltérően polarizálja, és az így polarizált fény jut el a szemüvegig, ami szétválasztja a két információt. A lényeg tehát itt is megvalósul, vagyis a szemeink különböző képeket kapnak, ezzel átverve agyunkat kialakul a mélységérzet.


Az angol pubokban már 3D-ben nézi a meccseket. Ez a Sky 3D reklámja

Ahogy azt a cikk elején írtam minden módszernek van hátránya, így ennek is. A mozis változatnál csak a szemüveg a hátrány, ami miatt csökken a fényerő, és kicsit „szürkébb” lesz minden. A TV-s változatnál ehhez hozzájön az is, hogy a fényerő tovább csökken a kijelző előtt lévő szűrő miatt, ráadásul emiatt a kijelző tükröződése is jobb, aminek csak akkor tudnánk örülni, ha magunkat szeretnénk a TV-ben viszontlátni. A TV esetén van még egy olyan probléma, ami miatt nem várható a technológia tömeges elterjedése, ez pedig a váltott soros működés, tehát páros sor egyik -, páratlan a másik szemnek "készített" képet mutatja. Emiatt a 3D üzemmódban a felbontás feleződik, vagyis a teljes HD felbontásnak pápát inthetünk.

A végére még egy mondat. A fenti eljárással működő megoldásokat hívjuk passzív 3D-nek amiatt, hogy a szemüveg passzív, vagyis azon kívül, hogy a polarizált szűrő a bejutó fényt a szemek számára szétbontja, nem csinál semmit, és a szűrőn kívül nem is tartalmaz más alkatrészt. A következő módszer az aktív 3D lesz!

 


 

Ahogy olvasható a technológiának megvannak a maga korlátai. Azonban azt kell mondanunk, hogy ezek a korlátok jóval kevésbé zavaróak, mint a jól ismert shutteres szemüvegnél, hogy miért, azt olvashatjátok a következő oldalon.

 


 

Ez a cikk nagyban eltér a megszokott monitor bemutatóktól, mivel be szoktuk mutatni a kijelzők külsejét és igyekszünk fotókkal illusztrálni a kép minőségét. Ezek a részek most kimaradnak. A külső tekintetében azért, mert az LG D2342P nulla cicomával ellátott, külsőleg mondhatni unalmas kijelző. Nem csúnya, csak éppen semmi szemet magához vonzó érdekesség sincs rajta. A káva szép fényes, ahogy a talp is. A menü sem változott, mindössze a egy 3D menüponttal bővült, ahol a jobb és bal szemnek szánt képet cserélhetjük fel.

altA képminőséget sem feszegetjük. Hagyományos TN+film panel, annak minden jó és rossz tulajdonságával. Az egyetlen kérdés a kép minőségénél az lehetett, hogy a kijelző előtti polarizált szűrő elvesz-e a fényerőből. Jelentem nem, illetve ha igen, akkor a háttérvilágítás lett oly mértékben növelve, hogy nem tűnik fel a veszteség. Szerencsénkre a LED háttérvilágítással ellátott kijelzők alapból több fényt, jobb kontrasztarányt tudnak produkálni mint elődeik, és ez az LG D2342P számára kifejezetten jól jön. Egyéb tekintetben is "átlagosnak" mondható a kijelző, már ha egy LED-es, Full HD felbontású 23 colos kijelző átlagosnak mondható. Jó lenne, ha így lenne, de azt gyanítjuk hazánkban nem ez az átlag, sajnos.

Sokkal érdekesebb kérdés a 3D hatás, illetve a 3D működés. Nos, az LG-nél egy egészen szokatlan módszert választottak, ami számunkra egyben nagyon szimpatikus is. Lepaktáltak a TriDef 3D szoftver készítőjével, és e szoftver segítségével játszhatunk, mozizhatunk a harmadik dimenziót is igénybe véve. E szoftver érdekessége, hogy képes bizonyos mértékig a hagyományos módon készült fényképeket, filmeket is háromdésíteni, hogy ronda szóval éljünk.

Miért szimpatikus számunkra ez a megoldás? Több dolog miatt is, így itt most egy jó hosszú felsorolás következik!

Azért mert platform független, legalábbis a hardver oldaláról. Teljesen mindegy, hogy AMD (ATI) vagyNVIDIA videokártya dolgozik a gépünkben. A polarizációs technológia további előnyei az USB-s adóegység hiánya, az, hogy nem kell hozzá külön meghajtó programot telepíteni, hogy a szemüveget nem kell tölteni, és mivel a szemüvegben nincs akkumulátor kisebb a tömege, kényelmesebb viselet, ráadásul nagyjából 3000 forintból vehetünk másodikat, ha ketten szeretnénk 3D-ben filmet nézni.

Ha ez nem lenne elég a polarizációs technológiáról fontos tudni, hogy jóval kevésbé fárasztja a szemet, mint a shutteres megoldás. Ez nem csoda, hiszen bár ott a szemek eltakarása meglehetősen gyorsan váltakozva történik, a villogás mégis látható, emiatt könnyen alakul ki szédülés, hányinger azoknál, akik erre érzékenyek. Ezen a problémán csak az fog segíteni, ha megjelennek a 240 hertzen működő panelek, ahol a szemüvegek is dupla annyit villanhatnak percenként, mint a jelenlegi megoldásoknál, szám szerint 120-at.

Az előnyöknek még nincs vége! A gyártó alapból két szemüveget ad majd a monitor mellé. Az egyik egy teljesen normál, a mozikban már megszokott okkuláré lesz, a másik viszont egy rendes szemüvegre felcsiptethető kiegészítő. Ez nagyjából azt jelenti, hogy mostantól nem akadály, ha valaki dioptriás szemüveget visel, hiszen ezzel együtt is használhatja a 3D képességeket. Amúgy nem haszontalan, hogy ezt a kiegészítőt a 3D mozikba is elvihetjük magunkkal, és használhatjuk ott is szemüveggel együtt.

Feljebb már írtunk a platform függetlenségről. Ez ugye azt jelenti, hogy nem vagyunk egytelen gyártóhoz sem kötve videokártya tekintetében. Van a számítógéppel kapcsolatban még egy fontos momentum, még pedig az, hogy a polarizációs technológia hardver éhsége is alacsonyabb, mint a shutteres megoldásé, így gyengébb gépekkel is háromdézhetünk akadás nélkül.

Bár az árat mindig a cikk végére írjuk, most másképp teszünk, mivel az LG által megjelölt ajánlott fogyasztói ár is az előnyök közé sorolható, még pedig nem is kicsit. Ez bruttósítva 85- és 90 ezer forint közötti összeget jelent.  Akár hogy is nézzük, ez az ár meglepően alacsony, hiszen itt alapból egy jó fajta LED háttérvilágítású kijelzőről beszélünk. Ha 3D képes megjelenítőt keresünk, akkor ilyen áron nem fogunk mást találni, legfeljebb használtan.

Sorolnánk még az előnyöket, de nem szeretnénk nagyon pártoskodónak látszani, ezért leírjuk a polarizációs megoldás hátrányát is. Míg a hagyományos shutteres technológia érzékeny a horizontális betekintésre, addig a polarizációsnál a vertikális betekintési szög a kényes pont. Ez azt jelenti, hogy a kép akkor lesz szellemkép mentes, ha a fény teljesen merőlegesen érkezik róla a szemünkbe. Emiatt kénytelenek vagyunk vagy megemelni a monitort, ami nem túl kényelmes, vagy a dőlésszöget változtatni, ami viszont kicsit szokatlan. Persze ez még mindig jobb, mint a shutteres szemüveg, ami sokkal kevesebb fényt enged át, igazán jó 3D hatás csak nagyon kis horizontális betekintésnél van, ráadásul csak egyenesen ülve nézhetjük, mert egyébként egyre sötétebb lesz a kép.

Most jöhet a szubjektív értékelés a 3D képről. Aki olvasta előző, hasonló témában íródott cikkünket az tudja, hogy mi egyértelműen e megoldás mellé tesszük voksunkat, még akkor is, ha ott vannak azok a fránya hátrányok. Ami viszont pozitívum, hogy a 3D érzet jóval gyengébb, mint a shutteres szemüvegnél. Most csodálkozhattok, hogy miért pozitívum az, ha rosszabb a 3D hatás egy 3D monitornál. Az ok egyszerű. Míg a shutteres szemüveg által létrehozott kép élesen elkülöníthető mélységi szintekre osztja a képet, addig a polarizációs nem. A shutteres szemüvegnél sokszor érezzük úgy, hogy a film szereplői nem mások, mint kartonra ragasztott, színészekről készült fotók. Tudjátok, olyanok, mint amilyenek a mozik előterében állnak. Az érzés olyan, mintha ezeket a karton színészeket mozgatnák egymás mögött. Túl sok, túl steril 3D élményt kapunk.

Ezzel szemben a polarizált megoldás sokkal közelebb van ahhoz, amit a valós életben tapasztalunk. Talán írtuk már valahol, hogy számunkra ez olyan különbség, mint ami az LCD és a plazma tévék között van. Egy plazma felbontása lehet olyan mint egy LCD kijelzőé, ám míg az utóbbi tű éles képe szinte már természet feletti, szinte zavaró élességet ad, addig a plazma kicsit elmossa ezt, és bár a felbontás nem csökken, a szemet kevésbé irritálja, kevésbé tűnik természetellenesnek. A polarizációs technológia pont így viszonyul a shuttereshez. Természetesebb, számunkra minden képpen élvezhetőbb.

Ahogy írtuk, az előző sorok a saját, szubjektív véleményüket mutatják be. Sok 3D kijelzőt láttunk már, így azt gondoljuk nem beszélünk nagy ostobaságokat, de ettől függetlenül mindenkinek azt ajánljuk, hogy ha 3D kijelzőt szeretne vásárolni, akkor előtte, ha teheti, próbálja ki mind a két technológiát. Az LG-nél erre kínálkozik is mód, hiszen van bemutatóterem, ami földi halandók számára is látogatható.

Addig is vagy elfogadjátok az általunk írtakat vagy sem. Ezt nem tudjuk befolyásolni. Sajnálatos módon egy írott, de még egy videós cikk esetén sem lehet a 3D hatást bemutatni, vagy a különböző technológiákat számotokra is látható módon összehasonlítani.

Végszó

A végére is értünk ennek a kicsit furcsa monitor bemutatónak. Ez az írás picit sem hasonlított felépítésében az eddigi tesztekhez, hiszen a 3D hatás, ami ennek a kijelzőnek a fő fegyvere nem mutatható be.

Ami viszont bizton állítható, hogy az LG-nél a bátorságból nincs hiány. Nem átallottak szakítani az eddig elterjedt 3D megoldással, az NVIDIA féle shutteres szemüveggel, és piacra dobták a tavalyi évben bemutatott televíziójuknál használt technológiát egy monitoron. Jól tették, hiszen véleményünk szerint a platform függetlenség, az egyszerűbb szemüveg, a szemnek kellemesebb 3D érzet jóval többet nyomnak a latba, mint a technológiával járó negatívumok. Fontos még egyszer leírnunk, hogy napjainkban még nem vásárolható meg olyan 3D megoldás, aminek ne lennének negatívumai. A vásárlásnál tehát azt kell mérlegelni, hogy a 3D élmény/negatívumok osztás milyen értéket ad. Mi azt mondjuk, hogy a polarizációnál jobb lesz ez az érték, mint a shutteres megoldásnál. Magyarán, ha választanunk kéne, akkor egyértelműen ezt választanánk, legyen szó monitorról vagy televízióról. Minket ismét meggyőzött az LG!

We tried - IPS display revolution by LG

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

 

End of last year we wrote in a display review, expectedly the Full LED displays will be the newness. It seems we was wrong but we do not regret it because we got better than Full LED from LG!

In my display reviews, in our reviews, we wrote a lot that monitors of nowadays based on TN panel technology. There are several reason for that. One of them is the cheap production and the other is its great response time. TFT panels one purpose was better response time because these displays could become alternative for gamers and movie lovers against CRT monitors.
 

 

TN panels have a lot of bad attribute. First is the viewing angles. Manufacturers write 170° horizontal viewing angles to the specification but anyone who saw TFT --everybody-- knows if we watch it from the edge than we do not see a lot.


Next serious problem is color reproduction. As we wrote TN panel cannot show due number of color physically. Manufacturers crop software tricks and picture edifying procedures for better color transition. Some of them work fine some less. So we suggest to try a display beforce buy.

 

Trouble number three is the total miss of black. After W-LED's spreading it is improved because LED can be switched off and on easily so black become balck because of the switching off at dark picture areas. Of course there are prejudice of LED switching if you are interesting please read last display reviews of the previous year!
 

After lot of negative let's see LG's new display (and its panel)!

 

 

 

 

 


 

IPS technology is not a child, it was developed by Hitachi in 1996. Primary direction of development was solving the two main limitations of TN panels, those are small viewing angles and low-quality color reproduction.

The name of technology came from In-Plane Switching which is the full opposite for TN panel. While in the event of TN panel, the crystals let the light across because of the deficiency of the electric field, but this is not true for IPS. This method helped back became black or more realistic at least than TN panel's solution, just as viewing angle got better significantly which can be horizontal 170-178 degrees. This value is not just only a nice number, this is a real data, so we get enjoyable picture from that angle too. As extra, little advantage, in case of pixel error we see black pixelpoint not white which is less embarassing. We mentioned as advantage IPS panel can shows 16 million colours.


Crystal alignment at different technologies

Of course this technology is having failures too. Manufacture IPS panels are more expensive and need more power for working and its translucent ability is worse so it is need sharper backlit. These defects traceable to one thing: as against TN panel it needs two controller transistor for the function of one pixel. Of course these transistors as wiring are transparent (otherwise we can see them in the display) but they uncover more light than if we use one transinstor.


 The context between the crystal alignment and the viewing angle

We can meet more than one type of IPS panels. There are several development where they tried to fix problems of previous generations. At the first generation black was black, but in a dark room they looked purple from extreme angle and there were plenty corrections with brightness because 200:1 ratio was not too muscular. And the response time also caused problem, black-to-white-to-back transitions was 60 milliseconds and it was worse with grey-to-grey ones.


What is happening if we push the screen?

These were serious drawbacks which needed elimination. LG undertakes leading role in the IPS panel developement until today. Panels in use nowaday are based on S-IPS technology or rather its forward developed version: e-IPS. S-IPS development brought drastic decrease of response time which was 16 ms in paper and contrast ratio got better a bit.


Pixels beside minimal magnification

Year 2009 brought truly breakthrough for LG, they announced e-IPS technology which yielded easier subpixel structure what increased the transparency of the matrix and reduced production costs significantly. The new technology's drawback against S-IPS is worse picure quality, from extreme angle black turns into grey. But this quality is still much better than TN+film panel's.


Pixel structure enlarged

We can wrote pages about IPS panels so we skipped some steps from evolution. Matter in few words: TN+film panels signify the required low. It can manufactured cheap and big sized. Response time was great and suitable for games and movies. These could take the technology on its shoulder. IPS tecnology --thank to LG-- catch up or approached TN+film those areas where that have been prominently good. Response time decreased, contrast ratio grew, futhermore production costs reduced. Matching of IPS technology with W-LED cut back on thickness and power usages of displays.


Here is the time for IPS revolution!

 


 

LG produced correct design at the display market in the recently. Altough style of Far East differ from European but it cannot surprise in the act about lot of models. Generally we can meet some little piquancy like the silver arc under the blue LED.

The looking is a little bit different from other high-end LG displays'. Rim is wider, weight and thickness is more than usual against LED backlighting. Of course chunk is relative because only super-slim led displays are thinner, it achieves half of usual TN panel with CCF backlight.

We skip dissertation about menu again because we did it in some previous articles. The monitor has some interesting software ability. For example it can divide the display between two browser while we do not have to set the width of windows and it is capable for enchance video contents from the background: video area stays light but other parts of the display become gray at Youtube. These small attentions from the manufacturer what we did not miss but if we start to use we easily season with them.


We mentioned about IPS panel the good picture quality, rightly that serious difference which tells apart from TN + film panels, of course in the good way. You can make sure with seeing the following picures. If you sit behind a traditional TN panel display than watch the difference is worthy!

You can see the pictures which took by display below. These are provided to show backlight passing through or tint. As we wrote traditional TN+film technology cannot visualize 16 million of tones and they use software tricks for better transition, -- which is not quite right for IPS technology--. The third moment is the viewing angle. We enchanced that in the event of TN panel in a bad way because manufacturers represent extreme high angles but we got unenjoyable picure from these angles. We can find grave defects of colors and brightness. These limit given by the technology. Crystals alignment differ from IPS and enjoyable picture above 170 degrees due to IPS technology. 

Some picures are bigger than 1 MB because we try to show you the best picure quality. Of course these statements right for clicked, downloaded big picures but get ready for more loading time.

Let's see the pictures!

Viewing angle


Reference pictures on TN+film panel


Colors do not change significantly at extreme angles on IPS panel 

Backlight's passing through

 

 

Color depth, color transition

 

 

 

 

We want to summarize skills in a few sentences. Firstly we have to notice the camera cannot give back fully the difference what only our eyes can find between TN and IPS technology.

Let's start with color transitions. Surprisingly we felt less difference than what we waited. IPS technology is capable to show 16 million colours while TN panel can only 262 thousands. Even so  we have to say that the more expensive TN panel displays can produce very good colours thank to the software tuning. Worthy to notice again there are not too much difference between TN panel and TN panel but we have to think which monitor we buy because good softwares makes better picure quality. Sadly it does not mean that every expensive monitor by every admitted manufacurer is good. There are several easy test applications what we can carry for display shopping. Do not be shy it is worth it. There are not more's the pity if you dissapoints at home.

Viewing angle. Two important thoughts. One: we forgot to record vertical viewing angles so you have to settle for our words. There were no problems. The other one: there are difference between TN panel and IPS panel in picures but there are huge gap in the reality. Practically there are no brightness loss and tone decay neither. We did not try take photo from extreme angles about TN panel, that would be pointless. We hope everything can visible on the pictures!

Important parameters come to end of page.

 

Specification

LG IPS236V-PN

Screen Size

23 "

Panel Type

IPS

Color Depth

16,7 M

Pixel pitch (mm)

0.265 × 0.265

Aspect Ratio

16:9

Resolution

1920 × 1080

Brightness (cd/m²)

250 cd/m²

Contrast Ratio

5,000,000:1

Response time (GTG)

8 ms

Viewing angle

178/178

Surface Treatment

Anti-Glare 3H

Outputs/inputs  
D-Sub

yes

DVI-D

yes

HDMI

yes

Headphone Out

yes

Power  
Power: Normal On (Typ.)

36 W

Power Save/Sleep Mode

<0.5 W

DC Off (Max)

<0.5 W

Sizes (mm)

548,7 × 230 × 421,9

Wall Mount

yes

Weight (with Stand)

3,98 Kg

 


 

 We arrived to the end of review. We know IPS panel now which is important because we will refer this article in the future. We have heard it said LG will bring four  displays with IPS panel this year. There will be two standard a gamer and a professional models. Latter will have not just tilt option but spin option too. 

 

As we wrote at lead-in this year have not organized yet we was waiting. We forecasted TN panel with Full LED backlit therefore lighting positioned behind to the whole panel, not just at the edge of rim. In case of Full LED picture split off more cells for better contrast ratio.

 

Altough we have to wait for Full LED but we got a much better technology which is IPS panel with affordable price. We could buy displays with IPS panel earlier but these were expensive and could not spread. We said these are produced for work because colors are better than at TN panel.

 

That was true but broaden with the fact, we can afford IPS luxury --who are not doing graphical job just want to see better picture quality-- becuase of the lower price. Displays with IPS panel are not cheap at all just slipped down to affordable region. Of course cheapness is relative because there are displays with CCFL and LED backlit or IPS solutions. These are not vary in each other, at least all give picture. It is like case of Opel and Audi. Both german, both have minimum four wheels and we can get from A point to B, just everything else is different.

Of course difference in prices between Opel and Audi is much higher (the ratio) than between displays TN and IPS panel. We have to spend +20% for the better quality but recenlty it was almost 100%.

The question is --like in every review ending-- buying display with IPS panel is worthy? If you do not mind what kind of quality shows on you monitor than no. Letters are readable at cheap and expensive display too. Buf if we want picture reach in details than yes. We have both IPS and CCFL TN panel on the desk and these are Heaven and Earth. We do not pile it on. IPS knowledge shows beside TN.

The worst part is coming about LG's new IPS236V-PN monitor: it is not ours we have to give it back tomorrow.

Written by Zoltán Tárnok (s3nki) and Gábor Szűcs (GrungeMan)

Kipróbáltuk -- IPS monitor forradalom az LG-nél!

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

 

A tavalyi év végén, az egyik kijelzős cikkemben azt írtam, hogy az idei évre az újdonságot várhatóan a Full LED kijelzők jelentik majd. Egyelőre úgy néz ki csalatkoznom kell, de ezt cseppet sem bánom, mert a Full LED helyett kaptunk valami sokkal jobbat azLG-től! 

Kijelzős cikkeimben, cikkeinkben, már többször leírtuk, hogy napjaink monitorai, szinte mindegyik, TN+film paneles technológiára épül. Ennek több oka van. Az egyik, hogy a panel előállítása viszonylag olcsó, a másik, hogy jó válaszidővel rendelkezik. A TFTpanelek megjelenésekor az egyik komoly cél az volt, hogy a válaszidőt lecsökkentsék, mert ezek a kijelzők csak így válhattak a játékosok és a filmek szerelmesei számára alternatívává a normál katódcsöves monitorok mellett.

alt

A TN panelnek ugyanakkor nagyon sok rossz tulajdonsága van. Az első a betekintési szög. A gyártók ugyan leírják a specifikációkhoz a 170 fok közeli horizontális betekintési szöget, de aki látott már TFT-t közelről – gondolom szinte mindenki látott – az tudja, hogy ha éles szögből nézzük, a kijelzőt nem sokat látunk, amit mégis, az nem kényezteti el a szemünket.


A következő komoly probléma a színhűség. Ahogy már többször leírtuk, a TN panel nem tud fizikailag megfelelő számú színt megjeleníteni. Azért, hogy a színátmenetek ne legyenek csúnyák a gyártók különféle szoftveres trükköket, képjavító eljárásokat vetnek be. Ezek között van ami jobban, van ami gyengébben teljesít, így mindenkinek azt javasoljuk, hogy mielőtt megvesz egy kijelzőt próbálja is ki.


A hármas számú sokat emlegetett baj a fekete szinte teljes hiánya. Ez mostanában, hogy a W-LED megvilágítás elterjedt javult valamelyest, már csak amiatt is, mert a LED-ek könyebben kapcsolhatók ki- és be, ezáltal a sötét képrészeknél a kikapcsolás miatt a fekete feketébb lehet. Persze, ennek a LED kapcsolgatásnak is megvannak a hátrányai, akit kicsit részletesebben érdekel a dolog, az olvassa el a múlt év végének kijelzős írásait!

A sok negatívum után lássuk most, hogy milyen panelt kapott az LG új kijelzője!

 

 

 

 

 

 

 


 

 

altAz IPS technológia sem mai gyerek már, hiszen 1996-ban fejlesztette ki a Hitachi. A fejlesztés egyértelmű iránya a TN panelek két főbb hátrányának kiküszöbölése, vagyis a jobb látószög és a magasabb minőségű színvisszaadás elérése volt.

A technológia neve az angol In-Plane Switching elnevezésből származtatható, mely a TN+film panelektől eltérő, egészen pontosan a teljesen fordított működésből ered. Míg a TN panel esetén az elektromos tér hiánya esetén a kristályok átengedik a fényt, addig az IPS-nél nem. Ez az eljárás sokat segített azon, hogy a fekete valóban fekete legyen, vagy legalábbis feketébb, mint a megszokott TN paneles megoldás esetén, valamint az eltérő kristály rendeződés miatt a betekintési szög is drasztikusan javul, ami számszerűleg akár 170-178 fok is lehet horizontálisan. Ez az érték ebben az esetben nem csak egy szép szám, hanem valós adat, vagyis még ilyen szögből is élvezhető képet kapunk. Ráadásként, apró pozitívumként értékelhető az is, hogy ha egy pixel nem működik, akkor ott nem fehér, hanem fekete képpontot látunk, ami általában kevésbé zavaró. Az előnyök között utolsóként említjük, de talán az egyik legfontosabb, hogy az IPS panel fizikailag is képes a 16 millió szín megjelenítésére.


Kristályrendeződés az egyes technológiáknál

Persze ez a technológia sem lehet hiba nélkül. Az IPS panelek előállítása drágább, több áramot is igényelnek a működéshez, és a fényáteresztő képességük is rosszabb, így erősebb háttérvilágításra van szükség a használatukhoz. Ez a sok hiányosság lényegében egy dologra vezethető vissza, mégpedig arra, hogy a TN panellel szemben egy képpont működtetéséhez egy helyett két vezérlő tranzisztorra van szükség. Igaz, ezek a tranzisztorok, ahogy a vezetékezés is, átlátszóak (máskülönben látnánk őket a kijelzőn működés közben), ám mégis több fényt takarnak ki, mintha egy tranzisztort használnánk.


A kristályrendeződés és a betekintési szög közötti összefüggés

IPS panelből nem csak egyfélével találkozhatunk. Az idők folyamán több féle panel is kifejlesztésre került, melyekkel természetesen az előző generációk hibáinak kijavítása volt a cél. Az első generációknál például gondot okozott, hogy bár a fekete fekete volt, élesebb szögből és sötét helységben ez a fekete csúnya lilás árnyalatot kapott. Volt mit javítani a kontrasztarányon is, hiszen az eredetileg 200:1-hez érték nem volt valami combosnak nevezhető. Ami még komoly gondot okozott az a működési sebesség. A 60 millisecundumos fekete-fekete átmenet nem hangzik jól, és ez a lassúság szürke-szürke átmenet esetén még nagyobb számot eredményezett.


Mi történik az egyes technológiák esetén, ha megnyomjuk a kijelzőt?

Ezek komoly hátrányok voltak, amiket ki kellett küszöbölni. Tudni kell, hogy az LG a mai napig úttörő szerepet vállal az IPS panelek fejlesztésében. A most használatos panelek az S-IPS technológiára épülnek, pontosabban azok továbbfejlesztéséből kialakult e-IPS-re. Az S-IPS fejlesztése hozta el a válaszidők drasztikus csökkenését, ami papíron már a 16 millisecundumot is elérte, ráadásul a kontrasztarány is javult valamelyest.


Pixelek minimális nagyítás mellett

Az igazi áttörést a 2009-es év hozta meg az LG-nek, pontosabban ebben az évben mutatták be az e-IPS technológiát, mely az S-IPS-nél jóval egyszerűbb subpixel szerkezetet hozott, ami javította a fényáteresztő képességet, és csökkentette az előállítás költségét is. Az új technológia azonban valamelyest rontott a minőségen az S-IPS-hez képest, éles szögből például a fekete kicsit beszürkül. Ez a minőség azonban még így is nagyságrendekkel haladja meg a jelenleg elterjedt TN+film paneleknél tapasztalhatót.


Pixel szerkezet kinagyítva

Az IPS panelekről még oldalakat lehetne írni, kihagytunk például néhány lépcsőt az evolúcióból. A lényeg azonban röviden összefoglalva a következő: A TN+film panelek a szükséges rosszat jelentik. Olcsón és nagy képátmérővel gyárthatók. A válaszidő remek, ami alkalmassá teszi arra, hogy játékok, filmek fussanak rajta. Az utóbbi évekig ezek a tulajdonságok vitték a vállukon a technológiát. Napjainkra az LG fejlesztéseinek hála az IPS technológia utolérte, vagy legalábbis nagyon megközelítette a TN+filmet azokon a területeken is, amiben az kimagaslóan jó volt. A válaszidők lecsökkentek, a kontrasztarány nőtt, ráadásul még a gyártási költséget is sikerült leszorítani. Az IPS technológia és a W-LED párosítása ráadásként nem csak a kijelzők vastagságát, hanem az elfogyasztott energia mennyiségét is csökkentette.

Elérkezett hát az idő az IPS forradalomra!

 


 

Az LG az utóbbi időben szinte kifogástalan formavilágot hozott a kijelzők terén, és most sem kell csalatkoznunk, ha a IPS236V-PN típusra tekintünk. Bár a távol-keleti ízlés meglehetősen távol áll az európaitól, ez a legtöbb modell esetén alig, vagy egyáltalán nem érhető tetten. Általában találkozhatunk apróbb érdekességekkel, mint jelen monitorunk esetén a működést jelző kék LED-nél található ezüst ívvel.

A külső egy picit azért eltér a megszokott csúcs LG kijelzőktől. A káva egy picit szélesebb, és hiába LED a háttérvilágítás, nagyobb a vastagság, ahogy a kijelző tömege is nőtt a TN+film paneles megoldásokhoz képest. Ez gyaníthatóan a technológiából fakad. Persze ez a vastagság relatív, mert csak a szupervékony ledes kijelzőknél érezzük vaskosabbnak, egy átlag CCF megvilágítású, TN paneles jószág vastagságának így is csak a felét éri el.

A menüről való értekezést ismét kihagyjuk, hiszen ezt megtettük már több cikkünkben. A kijelzőnek van néhány érdekes szoftveres képessége. Képes például a kijelzőt megosztani két böngészőablak között úgy, hogy nekünk nem kell az ablakok szélességét állítgatnunk, és képes videoanyagok kiemelésére a háttérből, például Youtube videót nézve a lejátszó ablaka világos marad, míg a környező képernyő elemeket beszürkíti. Ezek apró figyelmességek a gyártó részéről, tipikusan olyanok, amikről azt mondjuk, e nélkül is megvoltunk eddig, ám ha elkezdjük használni, könnyen hozzászokunk a jóhoz.

Az IPS panellel kapcsolatban már említettük a képminőséget, pontosabban azt a komoly különbséget, ami minőség terén a TN+film panelektől megkülönbözteti, természetesen a jó irányába. Erről győződhettek meg az alábbi képeken. Ha hagyományos TN paneles kijelző előtt ültök, akkor érdemes megnézni a különbséget!

Itt alant láthatók a képek, amiket a kijelzőről készítettünk. Ezek többek között azt hivatottak bemutatni, hogy milyen a bevilágítás, magyarán a káva alatt elhelyezett fényforrások mennyire biztostanak egyenletes fényt. A másik fontos momentum a színárnyalatok megjelenítése. Mint már többször leírtuk, a "hagyományos" TN+flim technológia nem képes 16 millió árnyalat megjelenítésére, a szebb átmenetek eléréséhez szoftveres trükköket kell alkalmazni. Ez nem igaz az IPS technológiára. A harmadik momentum a betekintési szög. Ezt is többször kiemeltük már negatív értelmben a TN panelek esetén, mivel a gyártók szinte extrém magas szögeket tüntetnek fel, mintha azokból a szögekből még élvzhető képet kapnánk, eközben mind a szín, mind a fényerő terén súlyos hiányosságokat fedezhetünk fel. Ez a technológiából adódó korlát, a kristályok más irányba rendeződnek, mint az IPS esetén. Ennek köszönhető, hogy az IPS panelt használó kijelzők esetén valóban élvezhető a kép akár 170 fok feletti betekintési szög esetén is.

Fontos megjegyezni, hogy a képminőség miatt egyes képek 1 MB-nál nagyobb méretűek. Ez természetesen csak a kattintás után letöltődő nagy képekre igaz, de azért készüljetek fel rá, hogy tovább tart a betöltődés, mint kisebb képek esetén. Ennek ellenére fontosnak éreztük, hogy ebben az esetben lehetőség szerint a legkevesebbet romboljunk a képek minőségén.

Lássuk hát a képeket!

Betekintési szög

altaltalt
Referencia képek TN+film panelről


A színek az IPS panel esetén még extrém szögeknél sem változnak jelentősen

Bevilágítás

 

 

Színmélység, színátmenet

 

 

 

 

Néhány mondatban szeretném értékelni is a tapasztaltakat. Először is fontos megjegyeznem, hogy a fényképezőgép közel nem adja vissza azt az élményt, azt a különbséget, amit a TN és az IPS technológia között a szemünk tapasztal.

Kezdjük a színátmenetekkel. Itt meglepetésünkre levesebb különbséget éreztünk, mint az vártuk. Az IPS technológia képes a 16 millió szín megjelenítésére, míg a TN technológia csak 262 ezer színt tud. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy bizony a drágább TN paneles kijelzőkből a szoftveres tuning által egész jó színátmeneteket tudnak produkálni, olyannyira, hogy ezt összemérhetjük egy IPS panel teljesítményével. Itt érdemes újra megjegyezni, hogy bár TN panel és TN panel között sok különbség nem lehet, pont az egyéb szoftveres megoldások miatt nem mindegy, hogy milyen kijelzőt veszünk, hiszen a minőség ebben az esetben a képminőség javulását jelenti. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy ami drága, amin egy ismert gyártó neve van, az egyben jó is. Léteznek egyszerű tesztprogramok, amiket egy pendrive-on magunkkal vihetünk monitor vásárlásakor. Ne legyünk restek, ennyit megér a dolog, hiszen nagyon rossz, ha otthon ér minket a csalódás.

Betekintési szög. Itt két dolog fontos. AZ egyik, hogy elfelejtettem a vertikális betekintési szöget megörökíteni, így most a szavammal kell beérnetek, hogy ott sem volt gond (legközelebb ígérem pótolni fogom a hiányosságot). A másik, hogy bár a képeken is látszik a különbség egy TN+film paneles és az IPS paneles kijelző között, ez élőben még mellbevágóbb. Lényegében nincs sem fényerő veszteség, sem színárnyalat romlás. A TN paneles kijelzőknél meg sem próbáltam olyan extrém szögből fényképezni, mint ennél a kijelzőnél. Remélem a képeken is látható az eredmény!

Az oldal végére maradt a táblázat, ami az  LG IPS236V-PN legfontosabb paramétereit foglalja össze.

 

Specifikáció

 LG IPS236V-PN

Képátló

23 "

Panel Típusa

IPS

Színmélység

16,7 M

Pixel pitch (mm)

0.265 × 0.265

Képarány

16:9

Felbontás

1920 × 1080

Fényerő (cd/m2)

250 cd/m2

Kontrasztarány

5,000,000:1

Válaszidő (GTG)

8 ms

Betekintési szögek

178/178

Panel felület

Anti-Glare 3H

Kimenetek/bemenetek  
D-Sub

igen

DVI-D

igen

HDMI

igen

Fejhallgató kimenet

igen

Fogyasztás  
Bekapcsolt tipikus

36 W

Kikapcsolt, alvó maximum

<0.5 W

Kikapcsolt (Max)

<0.5 W

Méretek (mm)

548,7 × 230 × 421,9

Falraszerelhető

igen

Tömeg

3,98 Kg

 


 

altCikkünk végére értünk. Megismerkedhetünk az IPS panellel, ami lényeges, hiszen erre az oldalra idén többször, több írásunkban is fogunk hivatkozni. A jelenlegi hírek szerint már ebben az évben négy fajta IPS paneles LG kijelzővel találkozhatunk a boltok polcain. Ezek közül kettő az átlag, ám az átlagnál igényesebb vásárlók igényeit fogja kielégíteni. Lesz egy, ami kimondottan a játékosok részére készül, és egy, ami munkára. Ez utóbbin a panel nem csak dönthető, hanem forgatható is lesz. 

Ahogy a bevezetőben írtam, az idei év eddig nem úgy alakul, ahogy arra számítottam. Azt jövendöltem, hogy a TN panel marad, az egyetlen újdonság idén a Full LED technológia lesz, vagyis az, amikor a fényforrások nem a káva alatt körben, hanem a panel mögött helyezkednek el. A Full LED esetén minél több cellára van osztva a kép, minél több fényforrást használnak, annál jobb kontrasztarányt lehet elérni.

Bár a Full LED még várat magára kaptunk helyette valami sokkal jobbat, ez pedig az IPS panel, még pedig megfizethető áron. Ez idáig is vásárolhattunk IPS paneles kijelzőt, ám ezek annyira drágák voltak, hogy nem tudtak tömegesen elterjedni. Azt mondtuk rájuk, hogy ezek kimondottan munkára valók, hiszen a színek megjelenítése sokkal jobb, mint a TN panel esetén.

Ez persze igaz is volt, most mindössze annyiban bővült a dolog, hogy az ár csökkenése miatt azok is megengedhetik maguknak az IPS fényűzését, akik nem grafikai munkát végeznek, egyszerűen csak szebb, jobb képet szeretnének látni. Az IPS paneles kijelzők ezzel együtt sem olcsók, egyszerűen csak lecsúsztak a megfizethető régióba. Az olcsóság persze viszonylagos, hiszen a piacon most már együtt érhetők el a fénycsöves és a LED-es megvilágítású TN paneles kijelzők, és az IPS paneles megoldások. Ezek nem sokban különböznek egymástól, legalábbis abban az értelemben, hogy mindegyik ad képet. Nagyjából olyan ez, mint egy Opel és egy Audi. Mind a kettő német, mind a kettőnek van minimum négy kereke, mind a kettővel eljuthatunk A-ból B-be, csak persze nem mindegy hogy.

Azért az Opel és az Audi között az árkülönbség arányaiban is sokkal nagyobb, mint a TN paneles és az IPS paneles kijelzők között. A jobb minőségért nagyjából 20 százalékkal kell többet kiadnunk most, míg eddig ez a különbség száz százalék fölött is lehetett.

A kérdés, mint minden cikk végén, hogy érdemes-e IPS paneles kijelzőt venni. Ha mindegy, hogy milyen minőségű kép jelenik meg a monitorunkon, akkor nem. A betűk látszanak az olcsó és a drága kijelzőn is. Azonban, ha szeretnénk szép, részlet gazdag képet nézni, akkor mindenképpen. Jelenleg az asztalomon egymás mellett áll az IPS és a fénycsöves TN paneles megoldás. Ha azt mondom, hogy ég és föld a kettő, akkor nem túlzok. Így, egymás mellé állítva a kettőt látszik igazán, hogy mit tud az IPS panel.

A cikk végére maradt a fekete leves, a legrosszabb, amit az új LG IPS236V-PNmonitorról mondhatok. Ez ennyi: nem az enyém, holnap vissza kell vinnem.

 

Leglegleg monitor az LG-től

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

 

Az idei év a lapos kijelzők piacán meghozta a LED háttérvilágítás előre törését, ahogy ezt az idén íródott LG cikkekből olvasóink észrevehették. A hagyományos fénycsöves megoldások még a piacon vannak, aminek a legfőbb oka, hogy a LED-es megoldások még jóval drágábbak. Ennek ellenére nem kell nagy jós tehetség ahhoz, hogy azt gondoljuk, a helyzet hamarosan változni fog, hiszen a jelenleg piacon lévő darabok még nem full LED technológiával érkeznek, így azt gondoljuk, hogy a jelenlegi fénycsöves megoldásokat a most elérhető, káva alatt elhelyezett LED fényforrások fogják váltani, míg a drágább kategória a full LED területe lesz.

Ne szaladjunk ennyire előre, hiszen ez még csak a jövő. A jelen a felsőkategóriában a káva alatti LED megvilágítást használja. Miben jobb ez, mint a fénycsöves kijelzők? Elsősorban a dinamikus kontrasztarány növekedett óriásit az új technológia használatával. Ezt annak köszönhetjük, hogy a LED-ek csoportonként ki- illetve bekapcsolhatók, így azokon a területeken, ahol fekete a háttér egyszerűen kikapcsol a fényforrás, a fekete pedig közelebb lesz a valódi feketéhez. Ez persze csak egy okos trükk, de a lényeg, hogy működik, és a LED-es készülékek kontrasztaránya sokat javul. Jóval kevesebb bevilágítást tapasztalunk így, a képernyő egyenletesebb megvilágítást kap, így a teljes felületet tekintve kisebb eltéréseket tapasztalunk.

A mélyebb fekete részletgazdagabb megjelenítést tesz lehetővé, ezt pedig leginkább a sötét képeknél illetve sötétben játszódó filmjeleneteknél vesszük észre. Sokkal kevesebb részlet veszik el, a kép pedig kontrasztosabb marad. A képminőség mellett a következő előny a fogyasztás. A LED-es megoldású kijelzők, így a cikkben szerepló LG darab is egészen meglepő fogyasztási értékekkel bír. A kisebb fogyasztás kisebb hőtermeléssel jár együtt, és a technológia jó hatással van a kijelzők vastagságára is. A mostanság nálunk járt LG darabok már-már vicces hatást keltettek azzal, hogy szinte súlytalanok és vékonyak, azt hihetnénk, hogy csak demódarabok, amiket be sem tudunk kapcsolni majd. Pedig a helyzet úgy áll, hogy ezek bizony működőképes monitorok, ahogy azt majd Ti is látni fogjátok.

Lássuk gyorsan mitől érdekes a hozzánk érkezett LG E2290V!

 


 

A 2010-es év az LG kijelzői között is a LED előretörését hozta el. Cikkeinkben végig jártuk az összes kategóriát, kezdve a munkára szánt daraboktól a dizájnosabb termékeken át a játékosoknak szánt megoldásokig. A gyártó portfóliója megfelelően széles, így ár és tudás tekintetében is megtalálhatja mindenki a neki tetsző terméket. A most az asztalunkra került LG E2290V mégis tudott újat mutatni!

Az előzetes hírek alapján a legfontosabb amit ettől a kijelzőtől vártunk a mutatós külső. Nem is kellett csalódnunk, hiszen a beharangozókból nem maradt ki, miszerint ez a világ legvékonyabb kijelzője. Ez így is van, hiszen a monitor vastagsága mindössze 7,2 milliméter. Hogy legyen mihez hasonlítani elmondjuk, hogy például egy iPhone 4 9,3 milliméteres vastagsággal bír, vagy azt, hogy 3 darab fém százforintos is vastagabb kicsivel, mint az LG E2290V. Ez az érzés, a látvány tényleg mellbevágó.

A kicsomagolás után rögtön kiderült számunkra, hogy ezt a kijelzőt a gyártó egyértelműen a felső árszegmensbe szánja. A külseje tényleg exkluzív hatást ad, amiben nagyban segíti a teljesen fém, szinte tükörszerű hátlap is.

A vékonyságnak viszont ára van. Az ár ebben az esetben az, hogy az elektronika és a csatlakozók csak a talpban fértek el. Ezzel el is érkeztünk a legtöbbet kifogásolt ponthoz, a talphoz. Megszokhattuk, hogy a lapos kijelzők talpa igyekszik eltűnni, úgy tenni, mintha nem is lenne. Az LG E2290V esetén erről szó sincs. A talp egy lekerekített sarkú doboz, mely áttetsző plexiborítást kapott. A vezérlőszervek is a talpon találhatók meg érintés érzékeny gombok formájában. Az LG-től már megszokott négy gombot kapjuk, természetesen a ki- bekapcsolón kívül. A gombok helyét diszkrét LED-ek jelzik. A feltűnőbb jelenség a bekapcsoló gomb, ami a talp jobb első sarkát foglalja el. Ennek bekapcsolt állapotban fehér, kikapcsoltban piros a háttérvilágítása. A gombokhoz tartozó menüre most nem térünk ki bővebben, hiszen ezt több LG-s cikkben bemutattuk már.

Lényeges még a csatlakozók száma, illetve fajtája. Az LG E2290V talpának hátsó felén süllyesztve találjuk meg a D-Sub, a DVI és a HDMI bemeneteket. Ezek mellett van a tépegység csatlakozója is, ami, talán mondanunk sem kell külső táp.

 


 

Kitárgyaltuk a külsőt, most kukkantsuk be a felszín alá! 

Több cikkünkben elmondtuk már, hogy a kijelzők minősége terén, legalábbis, ha a panelokra gondolunk, nem találhatunk túl nagy különbségeket. Ennek oka, hogy a gyártók nagy többsége a jelenleg legelterjedtebb megoldást, a TN panelt favorizálja. A TN panelnek vannak előnyei – például a rendkívül alacsony válaszidő - , és vannak hátrányai is – megjelenítet színek száma, rossz betekintési szög -, ám összességében jó kompromisszumot jelent a jó és rossz tulajdonságok összeszámlálásakor.

A panel tehát nem sokat változik, ennek ellenére találkozhatunk jó és kevésbé jó, vagy egyenesen rossz kijelzőkkel is. Mitől lehet rossz egy kijelző? Rossz lehet a színhelyesség, az alacsony számú megjelenített szín miatti színátmenet, illetve a kép konzisztenciája is hagyhat maga után kívánnivalót.

A jó és a rossz TN paneles kijelzők között a használt elektronika a különbség. A legnagyobb és legkönnyebben észrevehető problémát a színátmenetek jelentik. A TN panel fizikailag csak 262 ezer színt tud megjeleníteni, ami valljuk be nagyságrendi távolságra van a kijelzőkön feltüntetett 16 millió színhez képest. A gyártók számára azonban rendelkezésre állnak különféle szoftveres trükkök és emulációk, amikkel a színátmenetek szebbek lesznek, a szemünk hiányosságait kihasználva elhitetik velünk, hogy a valósnál jóval több színt látunk. Egy rossz monitornál a színátmenet teszteknél vastag vonalakat látunk, egy 23-24 colos kijelzőnél akár ujjnyi vastagokat is. Ez nem jó, egyértelműen mutatja, hogy nincs meg a megfelelő számú szín. Egy jó monitornál is láthatunk ilyen vonalakat, ám jóval vékonyabbakat, sokszor szinte észrevehetetlenek ezek a csíkok.

Mit tapasztaltunk az LG E2290V esetén? Azt kell mondanunk, hogy szinte már tökéletes színátmenetekkel találkoztunk. Hogy ez ne legyen elég, a LED-es technológia miatt a bevilágítás is minimális volt. Igaz, ahhoz, hogy ez kiderüljön kicsit trükközni kell. Ahogy az előző oldalon írtuk a LED-es technológia egyik nagy előnye, hogy a LED-ek csoportonként ki, illetve bekapcsolhatóak. Amikor a teljesen fekete hátteret bámuljuk, azt lesve, hogy mennyi zavaró fény érkezik a káva alól, akkor azt látjuk, hogy ez a fény szinte nincs is. Ennek oka, hogy a jól működő elektronika kikapcsolja a fényforrásokat. Ahhoz, hogy lássuk, hogy mennyi zavaró fényt ad a LED sor arra van szükségünk, hogy a képernyő közepére helyezzünk egy fehér valamit, mondjuk az egérmutató nyilat. Ekkor a LED-eknek kell valamennyi fényt adni, hogy lássuk a nyilunkat. Ennél a tesztnél vehetjük észre a LED megoldás egyik nagy hátrányát, mégpedig azt, hogy a fehér nem lesz fehér. Annak érdekében, hogy a fekete megfelelően fekete maradjon kevés fényt kapunk, emiatt pedig az amúgy fehér egérmutató beszürkül. Ezt a hatást vehetjük észre például a filmek végén, ahol a stáblista görög végig a képernyőn, és a fehér betűk immár nem fehérek, hanem szürkék. A következő oldal a képeké lesz, mert azt gondoljuk, hogy a jó kép ezer szónál is többet mond, például a képminőség terén is. Lássuk hát a teszt közben készült képeket!

 


 

 

Elsőként a betekintési szögeket nézzük meg. Ahogy azt már leírtuk, a TN paneles megoldások egyik nagy hátránya pont a betekintési szög. Bár a gyártók szeretnek nagy értékeket felvésni az adatlapokra, azt kell tapasztalnunk, hogy minél élesebb szögből nézzük a monitort, annál több fény veszik el, annál szürkébbek lesznek a színek. A teljesen élvezhető kép jóval kisebb szögben jelentkezik, mint az adatlapon feltüntetett értékek. A LED háttérvilágítás a nagyobb fényerőnek köszönhetően ezen is javít valamennyit.


A második lépés a színátmenetek, illetve a színek egyenletes megjelenésének vizsgálata. A színátmenetekről már ejtettünk szót. Fontos, hogy a fizikai korlátok ellenére a lehető legtöbb árnyalatot lássuk, ám az is fontos, hogy a színek a képernyő minden pontján ugyan úgy jelenjenek meg. Ha nem egyformák a színek az legtöbbször a háttérvilágításra vezethető vissza. Azt kell mondanunk, hogy az LG E2290V remekül vizsgázott e két térületen is. Nem csak külsejében, de a képességek terén is jó minőséget kapunk.

 
 

 
   

Végül marad a kép geometriája. Erről is készítettünk két tesztfotót, de ebben az esetben a látható eredményt némi fenntartással kell kezelni, mivel nagyban ront az eredményen, hogy a fényképezőgép objektívja által létrehozott hordóhatást nem tudjuk egyszerűen eltüntetni. Emiatt aztán fontos leírnunk, hogy a teszt közben nem tapasztaltunk szemmel is látható eltérést, nyúlást, csúszást a képben.

 

Összegezzünk!

 


 

Az LG E2290V személyében egy igazi felsőkategóriás kijelző került a kezünk közé. A felső kategória ez esetben nem azt jelenti, hogy komoly grafikai munkára való készüléket vizsgálhattunk meg, de ennek elsődleges oka az alkalmazott TN panel technológia.

Ami elmondható a készülékről, hogy mind a külső, mind a belső tekintetében kihoztak mindent az elérhető technológiából. A kijelző vastagsága, a kép minősége mind megfelelő, mit megfelelő, egyenesen kiváló. Az egyetlen sarkalatos pont a talp, aminek szépségén vitatkozhatunk.

align=rightAzt kell mondanunk, hogy a képeken kicsit bumfordinak tűnő megoldás az asztalon egyáltalán nem szembetűnő. Ha vonzaná a szemünket, akkor probléma lenne, de szerencsére erről szó sincs.

Mit mondhatunk tehát a világ legvékonyabb kijelzőjéről, amit az LG hozott létre?

Röviden azt mondhatjuk, hogy az LG E2290V kívül belül megéri az árát. A gyártó mindent kihozott a technológiából, ami abból kihozható. Kíváncsian várjuk, mit hoz a 2011-es év az LG-nél, hiszen ha az eddigi trendek folytatódnak, akkor hamarosan a Full LED monitorok garmadájával ismerkedhetünk majd meg, melyek ha másban nem is, színhűségben, fényerőben és kontrasztarányban biztosan előrelépést fognak jelenteni!

Az LG leglegleg LED monitora nálunk mindenképpen megdolgozott egy szerkesztői ajánlat díjért, amit nem is sajnálunk ide biggyeszteni.

alt

A kijelzőt az LG hazai képviseletétől kaptuk a tesztre, köszönjük!